31026. lajstromszámú szabadalom • Kontrollerberendezés elektromótorok és hasonló gépek számára

— 2 — A mágneses (40) karok a (22) meghosszabbítás lapos fölületének közvetlen közelében állanak, úgy hogy mihelyt a mag a szolenoid által vonzatik, a (40) karok egymásután meghúzatnak, a mikor is a szögemeltyűk a (26 és 27) kontaktusokkal az áramkört zárják. A (7) szekrényben (4. ábra) a (47) ellenállási tekercsek vannak elrendezve, melyek a (49) harántrúddal vannak összekötve. A jelen foganatosítási alaknál az ellenállások két (50 és 51) csoportban vannak elrendezve. Midőn a (22) meghosszabítás a (44) határolón támaszkodik, az áram az áramforrás pozitív sarkával összekötött (a) vezetékből (1. ábra) a (24, 25) karokba, a (24) karból a rendesen zárt (22) emeltyű kontaktusába, innen a (b) sodronyon, a szolenoidon és a (c) sodronyon keresztül a negatív vezetékbe folyik. A szolenoid gerjesztetvén, magát befelé húzza, miközben a (22) meghosszabbítás a (31) emeltyű (40) karját magához húzza, úgy, hogy ezen emeltyű kontaktusa a (27) szénlemezzel jön érintkezésbe. Az áram ekkor a (25) kartól a (31) emeltyű (38) kontaktusába, innen a (d) sodronyon, az (50, 51) ellenállásokon a mótor soros kapcsolású tekercselésébe és ebből az (e) sodronyon keresztül a negatív sarkba folyik. Az áram egyszersmind (f)-nél a párhuzamos kapcsolású (g) tekercselésbe is jut, melyből ezután szintén a negatív sarkba folyik. Miközben a mag fölfelé irányított mozgását folytatja, a (22) meghosszabbítás a (33) emeltyűnek (40) karját is magához vonzza és ez által ezen emeltyű kontaktusát a (26) szénkontaktussal hozza érintkezésbe, a mikor is az áram a (h) sodronyon keresztül az (50 és 51) ellenállások közötti pontba folyik, úgy, hogy az (50) ellenállás a mótor áramköréből kikapcsoltatik és ez által a mótor fordulatszáma fokoztatik. Ezután hasonló módon a (30) emeltyű is működtetik, mire az áram az (i) sodronyon keresztül az (50, 51) ellenállások kikapcsolása mellett közvetlenül a mótor soros kapcsolású tekercselésébe folyik. Végre a (34) emeltyű működtetésénél az áram a soros kapcsolású tekercselés kikapcsolása közben a (j) sodronyon keresztül közvetlenül a mótorfegyverzetbe vezettetik. A (22) meghoszszabbításon elrendezett (5i) bütyök (4. ábra) erre mechanice kilendíti a nem mágneses anyagból készült (32) emeltyű (40) karját és ez által ezen emeltyűt megnyitja. Ily módon, mihelyt a mag legmagasabb állásába érkezik, az egész áram csakis a motoron folyik át, mely ekkor legnagyobb sebességét éri el. A szolenoiddal sorosan kapcsolt lámpák megakadályozzák annak túlságos fölmelegedését és egyszersmind csak annyi áramot engednek a szolenoidon átfolyni, a mennyi éppen a mag vonzva tartására szükséges. A szolenoidfurat fölső vége kissé bővebb, úgy, hogy a tnagon alkalmazott tömítés ebbe bejutva az előtte lévő sűrített levegőt kiáramoltatja. Ez lehetővé teszi, hogy a mag löketének vége felé könnyen mozgattassák a szólenoid gyenge vonzó ereje által. A magnak fölfelé való mozgása közben ugyanis a levegő többé-kevésbé süríttetik, a mi a (46) csavar (5. ábra) beállításával szabályozható, mely, a mint látható, egy szűkülő kiáramoltató nyílással bír az oldalán. A 6—10. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál a (13) szolenoid a mágneses anyagból készült (54, 55) lemezek (6. ábra) közé van Bzerelve. Az alsó (55) lemez az (56) fékhengert hordja. A (21) mag egyrészt az (57) lemezt, másrészt a fékhengerben mozgó (58) dugattyút hordja. Az (1) lemezre a (83) tartó van erősítve, mely rúgók által kifelé szorított hét (59, 60, 61, 62, 63, 64, 65) kontaktust (9. ábra) hord. Az (55) lemez oldalain (6. ábra) hat mágneses anyagból készült (66, 67, 68, 69, 70, 71) emeltyű van forgathatóan ágyazva, melyek (72) oldalas nyúlványukkal a beállítható (73) csavarorsókon nyugszanak, melyek az említett emeltyűknek kifelé irányított mozgásának határolására szolgálnak. Mindegyik emeltyű belső oldalán a (74, 75) nyúlványok vannak elrendezve, melyek között az (54) lemezt befogadó (76) bevágás vau kiképezve. Ily módon a mágneses áram-