31023. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszformentes gyújtóanyag előállítására gyufák számára

Megjelent 1904. évi szeptember Iió 14-én. MAGY. KIR. SZABADALMI i

Bfr HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 31023. szám. ír/g. OSZTÁLY. Eljárás foszformentes gyújtóanyag eló'állítására gyufák számára. J. D. RIEDEL CZÉG, VEGYÉSZETI GYÁR BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 márczius hó 30-ika. Az eddigi foszformentes gyufák azon hátrányokkal járnak, hogy vagy exploziószerűen égnek le, vagy pedig a foszfor helyett vagy mérges anyagok hozzákeverését igénylik, mint pl. a rézszulfoezianid (119010. számú német szabadalom), vagy az ólomhiposzulfit (126807. számú német és 19228. számú svájczi szabadalom) vagy pedig az előállításukhoz szükséges gyújtógép kevéssé tartós (20539 számú svájczi és 105061. számú német szabadalom). Az utóbbi szabadalmi leírásban ismertetett eljárás szerint előállított gyufák a gyújtógép csekély tartósságától eltekintve, még azzal a hátránnyal is bírnak, hogy a gyufafejek nem eléggé szilárdak és érdes fölületén dörzsölve lesúrolódnak, anélkül, hogy gyújtanának, miért is technikailag hasznavehetetlenek. Azonkívül kötőanyag gyanánt a drága zselatint követelik meg. A föntebb fölsorolt hátrányokat elkerüljük jelen új eljárással, mely a következő: Mindenekelőtt alkénessavassóknak rézoxidsókkal (vagy vaskloriddal, jóddal, stb.) való részleges oxidácziója és bárium vagy más a kicsapáshoz alkalmas sókkal való kicsapása utján a 105061. számú szabadalmi leírásban már ismertetett sókat (pl. kuprobariumpolithionátot) állítjuk elő és ezeket azután kénnel való benső keverés után nyomás és száraz vagy nedves hő alkalmazásával új kénvegyületekké alakítjuk át, melyeketszulfopolithionátoknak (pl. kupobariumszulfopolithionát) nevezhetünk. Ez az eljárás pl. abban áll, hogy a ként a kuprobariumpolithionáttal legbensőbben elegyítjük és azután a keveréket szárazon melegítjük vagy a két anyagot malmon megőröljük vagy nyomás alatt összedörzsöljük, vagy legbensőbb keverés után nyomásnak vetjük alá, úgy hogy a két alkatrész legfinomabb részei a nyomás vagy a nyomás által előidézett meleg befolyása alatt egymásra hatást gyakorolhatnak. Teljes átalakulást idézhetünk elő a bensőleg összekevert anyagnak víz jelenlétében való fölmelegítése által is. A két alkatrész mennyiségarányai tág határok között változhatnak. így pl. úgy három rész kénnek 10 rész kuprobariumpolithionátra, mint csaknem egyenlő súlyrészeknek egymásra való hatásánál is használható gyufákat kapunk. A két anyag keverékének ezen kezelési módja mellett annak sárga szine vörösesbe megy át és a nedves keverék térfogata a melegítésnél nagy mértékben földuzzad, mi a mellett bizonyít, hogy nem tisztán mechanikai keverékkel, hanem a kénnek pl. a kup-