31016. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémötvözetek előállítására

ban vashoz hasonlóan hengerelhetők és ko­vácsolhatok. Már ezelőtt is megkísérlették ugyan a rézhez vagy rézbronzhoz siliciumot adni, azonban az irodalomban még nem volt le­írva oly összetett test előállítása, mely a rezet, alumíniumot, zinket és siliciumot atom­súlyaik arányában tartalmazná, valamint ilyen vegyületeknek réz-aluminium-ötvöze­tckhez való hozzáadása sem volt eddig ismereteB. Bebizonyítható, hogy ha ezen vegyületből különböző'mennyiségeket adunk ugyanannyi réz-áluminium-ötvözethez, a vég­termék lényegesen eltérő tulajdonságokat mutat. Hogy ezen új összetett test előállí­tásánál az alkatrészek tényleg vegyileg egyesülnek, abból is következik, hogy az egyesülés hőfejlődés mellett megy végbe. Az új vegyület előállítása a következő módon történik: 65-4 rész zinket megolvasztunk s a meg­olvadt tömeghez 27'1 rész alumíniumot adunk. Ezen két fém könnyen egyesül egy­mással, mire az egészhez 28-4 rész siliciu­mot teszünk. Az ily módon kapott alumí­niumból, zinkből és siliciumból álló vegyü­letet most 63-6 rész megolvasztott rézbe öntjük. A silicium kristályos alakban alkalmaz­ható. Azonban a helyes siliciumtartalmat könnyebb és olcsóbb úton is elérhetjük, ha megfelelő mennyiségű tiszta kovaföldet (SI 02) olvasztunk össze alumíniummal és a zinket csak azután adagoljuk. Föl kell té­teleznünk, hogy a silicium a jelen esetben éppen úgy hat, mint a szén a vasban. Ha ezen réz-aluminium-zink-silicium ve­gyületet réz-aluminium ötvözetekhez adjuk, akkor pl. 6 kg. rézből és 769'2 g. alumí­niumból álló ötvözethez a föntebbi vegyület­ből 238 g.-ot adva, 902 kg. húzási szilárd­, ságú bronzot kapunk, mely aczélkeménysége daczára könnyen kovácsolható és hengerel­hető. Ha ugyanazon réz- és aluminium­mennyiséghez 290 g. vegyületet adunk, akkor a kapott bronz húzási szilárdsága 67 kg. lesz, míg 350 g. vegyület hozzáadása esetében a húzási szilárdság 36-8 kg.-ra csökken. Még eddig nem ismertek oly bronzokat, melyeknek húzási szilárdsága 992 kg. lett volna. Ezen bronzok a mellett kémiai be­hatásokkal, pl. a tengervíz hatásával szem­ben 60 szórta, eczetsav hatásával szemben 30-szorta nagyobb ellenálló képességgel bír­nak mint a közönséges foszforbronz. A hideg állapotban igen kemény és látszólag merev bronz, mint már említve volt, kitűnően hen­gerelhető és kovácsolható. Az anyag lika­csoktól teljesen mentes s mikroskop alatt sem mutatja az egyes alkatrészek külön­válását. Átolvasztott próbadaraboknál egy­általában nem észlelhető, hogy a jó tulaj­donságok megváltoztak volna. Ezeu bronzok különösen hajóépítési czélokra alkalmasak j s rúgalmassági határuk csak 12%-kal fek­szik törési szilárdságuk alatt. SZABADALMI IGÉNYEK. | 1. Eljárás réz-aluminium-zink-silicium vegyü­let előállítására, jellenrezve az által, hogy a rezet, alumíniumot, zinket és siliciu­mot atomsúlyaik arányában olvasztjuk össze egymással. 2. Az 1. igényponttal védett eljárásnak egy módosítása, jellemezve az által, hogy silicium helyett megfelelő mennyiségű tiszta kovaföldet (Si 02) alkalmazunk, j 3. Eljárás bronzok előállítására, jellemezve az által, hogy az 1. és 2. igényponttal védett fémvegyületet rézzel és alumí­niummal változó arányokban olvasztjuk • össze. MLím aáaivtit TÁRtMÁo 'YOMCAM BUOWATTA

Next

/
Oldalképek
Tartalom