31006. lajstromszámú szabadalom • Fonókártoló

— 3 — gerendákhoz fejes csavarok segélyével vannak erősítve, mely csavarok fejei a gerendák egy (T)-keresztmetszetű hornyaiba nyúlnak, úgy hogy a fonókeretek a gerenda mentén eltolhatók és beállíthatók. Az összes fonókeretek hasonlók és a bennük elhelyezett szerkezetek is, úgy hogy az alábbiakban csupán egy fonókeret szerkezete vau leírva. A fonókeret (5a., 6., 6a., 6b. ábra) az (Sl) talpból és két (S) oldallapból áll, melyek csuklósan vannak a talphoz erősítve, úgy hogy a keret a hozzátartozó leszedőgyűrűhöz közelíthető és attól eltávolítható. A két (S) oldallap támcsavarok segélyével kissé nagyobb távolságban van egymástól megtartva, mint a fonószíjak szélessége. A fonószíj az (84) feszítőcsiga körül van vezetve, mely a fonókeret fölső részében van ágyazva. Az (S2) fonószíj alul az (E) tengelyre erősített (El) karimás tárcsa körül van vezetve, mely előnyösen gummiabroncs-C9al van ellátva és mely a fonószíj hajtására szolgál. Az (S4) feszítő előnyösen gummiabroncscsal ellátott kerék, mely a feszültség szabályozása czéljából beállítható. Ennek megfelelőleg a feszítőcsiga tengelye az (S) oldallapok függélyes bevágásaiba van helyezve és az (S5) villa szárain nyugszik, mely az (S6, S7) csavarorsó és az (88) csavaranya segélyével eltolható és rögzíthető. A fonószíjak két ágának a kellő ponton való egymáshoz szorítására az (S3) vezetőcsiga szolgál, mely az (S) oldallapok közé van ágyazva és a szíjjal való érintkezés folytán forgattatik és a szíjak érintkezési helyén domború fölületet nyújt. Az (S3) vezetőcsiga az 5a. és 6. ábrában kerék alakjával bír, mely rugalmas, pl. gnmmiabronccsal van ellátva, mely kifelé domború keresztmetszetű. Azonban nem kell abroncsot alkalmazni, vagy pedig az abroncs keresztmetszetének nem kell kereknek lennie, vagy pedig másként is módosíthatjuk a szerkezetet anélkül, hogy a találmány lényegén változtatnánk. A vezetőtest forgó helyett álló is lehet, ha csak görbe kerületet nyújt a szíjnak. Ezen szerkezet igen nagy előnyöket nyújt. Ha ugyanis a szíjak találkozási helyükön görbe tölületen futnak, a szíjak hatása azon helyen, ahol fonal közöttük keresztülmegy, sokkal intenzívebb és egyenletesebb és a fonalat sokkal jobban tömörítik és sodorják, valamint nagyobb teljesítőképességúek ugyanazon sebességnél. Ezenkívül kevesebb a holt mozgás, a szíj kisebb feszültséggel járatható és csekélyebb erőt emészt és kisebb súrlódással jár. A találkozó fölületek között keresztülmenő fonal ezen fölületeket a görbe részlet egész hosszán egymástól távol tartja, úgy hogy ezek hatásukat csupán a fonalra összpontosítják és egymáshoz nem súrlódnak és nem melegszenek föl. Ha pedig a szíjvezető forog, a szíj és a vezető közötti súrlódás és melegedés is elkerültetik. A szíjvezető karimája vagy abroncsának keresztmetszete is czélszerúen kerekített, mivel ekkor hatását jobban érvényesíti a közepén, mint szélein, úgy hogy a szíj szélei kissé szétállanak és a fonalnak a szíjak közé való behatolását és azok közül való kilépését megkönnyítik. Az (S3) kerék előnyösen 7—8 cm. átmérőjű és úgy helyezendő el, hogy a szíjaknak belső fölületét körülbelül 10—15 mm. hosszúságú darabon tartja érintkezésben azon hely fölött és alatt, ahol a fonal fog átvezettetni. A szíj akkor hat legerősebben a fonalra, ha a fonalat azon ponton vezetjük keresztül, mely a szíjvezető által létesített görbület felének felel meg. A hatást csökkenthetjük, ha a szíjvezetőt ezen helyzetből sülyesztjük. Miután pedig ez gyakran kívánatos, a szíjvezetőtárcsák az (S) lemezek (U) kivágásaiban eltolhatóan vannak ágyazva. Azonban a szíjvezetőnek emelése és sülyesztése nem mindig elegendő a szíj hatásának megváltoztatására, hanem ezt még az által is eszközölhetjük, hogy az (S4) feszítőcsigának tengelyét vízszintes irányban beállíthatóvá tesszük, amint ez a 16., 17. és 17a. ábrákban látható, amidőn az (S) lapok fölső részét kivágjuk és a