30998. lajstromszámú szabadalom • Állító berendezés vasúti jelzők, váltók és hasonlók számára
- 6 -működő visszatérése a jelzőnek és emelőnek teljesen azonos, mint az 5511/1902. sz. angol szabadalomban leírt berendezésnél. Ha a (2) emelő (A)-ban teljesen visszatért eredeti helyzetébe, a (7) rés függélyes szakaszába eső (6a) csiga által megakasztatik. A (2) emelőt (A)-ban nem lehet ismét úgy állítani, hogy a vonatnak a (B) szakaszra való befutását megengedje, míg a (B)beli váltóőr (3) blokkozó emelőjét nem működteti oly módon, hogy a (2) emelőt, amint fönt leírtuk, (A)-ban föl nem oldja. Azonban a (B)-beli váltóőr a (3) emelőt addig nem mozgathatja, míg a (20, 30 vagy 31) szakaszok egyikében vonat van, mivel ekkor az áramkörök a (45b) relaisn és a (B)-beli (3) emelő (39) szelepére vonatkozólag megszakíttatnak és nyomólevegő vezettetik a (3) emelő (M) hengerébe, miáltal a dugattyú fölemeltetik ós megakadályozza, hogy az emelőt úgy lehessen mozgatni, hogy a (41b) kontaktust zárni és az (A)-beli emelőt fölszabadítani lehessen. A fentiekből világos, hogy a (77) kontaktusnak a (29) szakaszra jutó vonat által való megszakítása önműködően hozza (A)ban a (2) emelőt és a (2a) jelzőt az «állj»állásba és egyszersmind (B)-ben a (3) blokkozó emelőt útjának felével mozgatja az «állj»-állás felé (amelyben a (41b) kontaktus meg van szakítva) és ezen emelőt ezen állásban meg is akasztja. Ha a vonat útját (A)-tól (B) felé folytatja és a szigetelt (30) szakaszra jut, ezen szakasz sínáramköre rövidre záratik, a (33b) relais árammentessé váük és az (59b) kontaktus megszakíttatik, miáltal a (B)-beli (1) emelő (39) szelepének mágnese is árammentessé válik, nyomólevegő áramlik az (M) hengerbe, ennek dugattyúja emelkedik és az (1) emelőt önműködően mozgatja, úgy hogy a távolsági jelzőt a rendes vészállásba hozza. Az emelő és jelző ezen visszamozgatása teljesen úgy történik, mint az 5511/1902. sz. angol szabadalomban leírt berendezésnél. Azáltal, hogy a vonat a (30) szakaszba lép, az (58b) kontaktus is megszakad, miáltal a (B)-beli (45b) relais és a (3) emelő (39) szelepének elektromágnese is árammentessé válik, az (M) hengerbe nyomólevegő áramlik, miáltal ezen emelő addig rögzíttetik feleútján lévő állásában, míg a vonat a (30) szakaszt teljesen el nem hagyta és a (41b) kontaktus zárása czéljából nem mozgathatjuk el addig, míg a vonat a (31) szakaszt teljesen el nem hagyta. Amint a vonat a (31) szakaszra ér, ennek sínáramköre záratik rövidre, a (34b) relais válik árammentessé, a (62b, 73b) kontaktusok megszakíttatnak, ezáltal a (45b) relais és a (39 és 47) szelepek elektromágnesei is árammentesekké válnak a (B)-beli (3) emelőnél. A (45) relais és (39) szelep elektromágnesének árammentessé válása folytán az (M) hengerbe nyomólevegő vezettetik, míg a (47) szelep mágnesének árammentessé válása az (110) hengerbe vezet nyomólevegőt, miáltal a (3) emelőnek teljesen a normális állásába való visszatérése éretik el, és ha ezen emelő jelző állítására is szolgál, a jelző is «állj»-ra állíttatik, a váltóemelők pedig, melyeket eddig csupán a (3) emelő tartott elreteszelve, a közönséges bütykös reteszelés segélyével, most fölszabadíttatnak. A (B)-beli (3) emelőnek további kimozgatását a normális helyzetéből az (110 és M) hengerekbe vezetett nyomólevegő, mely az (II és mO) dugattyúkat fölemelt helyzetükben tartja, akadályozza meg, ugyanúgy, amint ez az 5511/1902. sz. angol szabadalomban le van írva. A (B)-beli (3) emelőt csak oly vonat szadadíthatja föl, mely a (31) szakaszt teljesen elhagyta és mielőtt ez meg nem történt, a váltóőr (B)-ben nem működtetheti úgy blokkmérőjét, hogy (A)-ban az állomási jelző emelője fölszabadíttassék, tehát (A) nem indíthat vagy ereszthet (B) felé újabb vonatot addig, míg az előző vonat a (31) szakaszt teljesen el nem hagyta, mire (62b és 73b)-nél a kontaktus ismét helyre áll, úgy hogy az (110 és M) hengerekből a lej vegő kiáramlik és a (3) emelő fölszabadít-i tátik. Ha a vonat a (31) szakaszba lép, az (1) távolsági jelző emelőt és az (lb) távolsági jelzőt is (B)-ben a vészhelyzetben elreteszelve tartja és pedig az (56b) kontaktus