30987. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a nézőtér megvédésére szinházaknál tűzveszély esetére

Megjelent lt)04. évi szeptember hó 9-én. MAGY. KIR SZABADALMI' HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 309B7. szám. Vlll/a. OSZTÁLY Berendezés a nézőtér megvédésére színházaknál tűzveszély esetére. ID. RIMANÓCZY KÁLMÁN ÉPÍTÉSZ NAGYVÁRADON. A szabadalom bejelentésének napja 1904 február hó 22-ike. Tapasztalati tény, hogy szinházégések főleg azért váltak oly végzetessé, inert a rendszerint a színpadon keletkező tűz az ott fölhalmozott tárgyakban oly nagy táplálékot talál, hogy a gyorsan és óriási mennyiségben a nézőtéren elterjedő füst és egyéb égési termékek, fojtó gázok, hőség, a közönség nagy részét megfojtja, még mielőtt a sok kijáratnak daczára a szabadba menekülhetett volna. Eddig oly törekvés volt irányadó a tűzbiztonság emelése szempontjából, hogy lehetőleg minél több kijáratot alkalmaztak, a díszleteket tűzálló anyaggal bevonták és még más efféle intézkedéseket tettek, azonban az még mind nem bizonyult teljesen a czélnak megfelelőnek. A közönséget csak úgy lehet megvédeni ezen őt mindig fenyegető veszélytől, ha gondoskodunk arról, hogy a színpadon keletkező égéstermékek a nézőtérre be nem áramolhatnak, hanem egyenesen kényszeríttetnek arra, hogy más mesterséges úton a szabadba juthassanak. Ezen föladatot oldja meg jelen találmány tárgya. A mellékelt rajzon 1. és 2. ábra a találmány tárgyát képező berendezés egyik foganatosítási alakját tűnteti föl sematikusan két egymásra merőleges vertikális metszetben, 3. ábra a találmány tárgyát képező berendezésnek egy másik foganatosítási alakját tűnteti föl vertikális metszetben, 4. ábra a 3. ábra C—D tört vonal szerinti vízszintes metszete, 5. ábra a 4. ábra A—B vonal szerinti vertikális metszete. A hátsó szinpadi falon, a zsinórpadlás magasságában egy vagy több megfelelő méretű (1) nyílást alkalmazunk, melyek egyegy, a czélnak megfelelő magasságú és fölül (k) nyílásokkal ellátott (t) toronyba torkolnak. Ezen (1) nyílások, melyek a színház állandó szellőztetésére is szolgálnak, (b) vasredőnyökkel láttatnak el, melyek csigákon vezetett lánczok vagy hasonlók segélyével emelhetők, illetve sülyeszthetők s vezetésükre a hátsó szinpadi falhoz erősített gömbölyű (u) vasrudak szolgálnak, melyeket a vasredőny szélein alkalmazott fülek körülfognak. Az (1) nyílásokat elzáró (b) táblák súlyos voltuknál fogva, vész esetében az (u) vezető vasrudakon a leggyorsabban leszaladnak és így a (t) tornyok (1) szinpadi nyílásai szabadokká válván, ezeken keresztül a tornyok hatalmas léghuzama működésbe kerül s a színpad égéstér-