30972. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csiráztatott és nem csiráztatott gabonának szárítására aszalására és pörkölésére

vatik le, míg eddig azt előbb el kellett párologtatni és a nehezen áteresztő malátarétegen keresztül kellett fölszívni, mi mellett a víz mindig visszahull. Ha a maláta annyira megszáradt, hogy a készülékben vagy a szemeken víz már nemcsapódik le, teljesen mindegy, vájjon a további szárítás fölülről lefelé, vagy alulról fölfelé történik. Gyakorlatilag úgy történik a szárítás, hogy a víz kétharmad részét fölülről lefelé, az utolsó harmadrészt pedig alulról fölfelé vonjuk el, úgy hogy a szárítólevegőt alul vezetjük be. Ez által a szitafenék előbb és erősebben hevíttetik föl, mint a rajta nyugvó maláta, mely úgyszólván hevített vasrostélyokon pihen, miáltal tudvalévőleg aromás malátára teszünk szert. A vízgőzök, illetőleg vízcsöppek eltávolítása nagy vákuumszivattyú alkalmazását tenné szükségessé. Ezen műveletet tehát igen jól végezhetjük keverési kondenzátor segélyével, úgy hogy a kondenzálható gőzöket a sörgyári üzemben más helyen értékesíthető vízzel lecsapjuk és csak a nem kondenzálható gőzöket szívjuk le vákuumszivattyú segélyével. Keverési kondenzátor alkalmazásánál különösen azon hatás lép föl, hogy a víz csöppfolyós állapotban szívatik le alul, tehát nem kell előbb elpárologtatni. A tartály falain lecsapódó víz lefolyik és a malátán és a szitafenéken tapadó vizet is lefelé húzza a légáram, úgy hagy a víz a készülék alján összegyűlik és elvezettetik a nélkül, hogy előbb elpárologtatott volna. Azonban a tartály külső fölüle tén is meg kell akadályozni a vízlecsapódások képződését, mert a tartály köpenye, különösen ha nagy méretű, nem követheti a belső fölmelegítés, illetőleg lehűtés által előidézett hőmérsékletváltozásokat ugyanazon mértékben, különösen mivel a külső levegő közvetlenül hat a tartályra. Ennek megakadályozására a köpeny köré hevítő- illetőleg hűtőcsöveket fektetünk és az egészet szigetelő falazattal vesszük körül. A készüléket ily módon a külső hőmérsékleti viszonyok nem befolyásolják és a kivánt meleget vagy hideget kívülről vezethetjük a készülékhez, miáltal a kondenzvíz képződése megakadályoztatik és a készülék állandó hőmérsékleten tartható. Ennélfogva tehetővé válik a készüléket igen előnyösen a maiátázáshoz használni. A fölső csövek, melyek a tartályt szorosan körülveszik, hűtőcsövek gyanánt használtatnak, mi mellett a tartály fémanyaga maga szolgál a hideg átszármaztatására. Az alsóbb csövek, a fűtőcsövek, melyek előnyösen gőzzel fűttetnek, különösen '3rZ ciszalás megkezdésekor, megakadályozzák a víz lecsapódását. A mellékelt rajzban a készülék egy foganatosítási alakja van föltüntetve. Az (a) tartály lapos hengeres alakkal bír és a szükséges fölszerelésekkel van ellátva. A tartály (b) oszlopokon áll és oldalt a (c) falazás, fölül pedig a (d) burkolat által teljesen el van szigetelve. A (c) falazat és a tartály fala között vannak az (e) hűtőcsövek, a henger alatt- pedig az (f) fűtőcsövek elrendezve. A készüléken eszközölt további javítás a hűtő-, illetőleg fűtőcsövek elrendezésében áll, melyek a gabonát a csíráztatás stádiuma szerint hűtő, illetőleg melegítő levegőt hűtik, illetőleg melegítik. Eddig ezen csöveket a szitafenók alatti szabad térben és a gabona fölötti térben rendezték el, a mi hátrányokkal járt. Egyrészről a csöveknek a tartályban való elrendezése a méretek növelését vonja maga után, melyek pedig már, mivel igen nagy mennyiségű gabona fölvételére szolgálnak, amúgy is igen nagyok. Másrészről igen nehéz a hűtő-, illetőleg melegítőfölületet tetszés szerint növelni, illetőleg csökkenteni és aránylag nagy számú csőre is van szükség, mivel a fölső és alsó levegő hűtésére két külön csőrendszer kell. A tartályban elhelyezett csövek zavarólag is hathatnak, mivel gyakran kívánatos, hogy az általuk elfoglalt helyet más ezé lakra, például levezető tölcsérek beépítésére, a szitafenekek forgatására vagy a szitafenéken alkalmazott tolószerkezet számára kell szabadon tartani. A találmány szerint ezen hátrányok mind megszűnnek az által, hogy a csövek nem a