30968. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a szokásos, esetleg már transzformált hálózati feszültségnek fokozására, kisebb feszültségre való szétosztására vagy csökkentésére szolgáló divizorok vagy transzformátortok önműködő ki- és bekapcsolására

Megjelent lí)()l. évi szeptember hó 9-én. MAGY. KIR. SZABADALMI WBFF HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 30968. szám. Vll/g. OSZTÁLYBerendezés a szokásos, esetleg már transzformált hálózati feszültségnek fokozására kisebb feszültségre való szétosztására vagy csökkentésére szolgáló divizorok vagy transzformátorok önműködő' ki- és bekapcsolására. ZIPERNOVSZKY FEBENCZ TISZTVISELŐ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 junius hó 16-ika. A szokásosnál alacsonyabb vagy magasabb feszültségű izzólámpáknak, továbbá ívlámpáknak váltakozó áramú hálózatokból való táplálására transzformátorokat vagy divizorokat alkalmaznak, melyek a szokásos, esetleg már transzformált feszültséget a szokásos (100—300V) értékéről a kivánt csekélyebb értékre osztják föl, í 11- csökkentik vagy fokozzák. Ezen transzformátorok primer ágának vagy divizoroknak be és kikapcsolását az üresjárási munkaveszteség elkerülésére eddig kézzel végezték. Jelen találmány tárgyát ezzel szemben oly berendezés képezi, mely a transzformátor primér ágának vagy a divizornak be-és kikapcsolását eszközli. Igaz ugyan, hogy már ismeretesek önműködő primerkikapcsolók transzformátorok számára, azonban ezeknél, miután nagy primérfeszültségekkel kellett dolgozni, egészen más szempontok voltak a szerkesztésnél irányadók, melyek igen bonyolult szerkezetekre vezettek. A találmány tárgya a mellékelt rajz 1. és 2. ábrájában két példaképeni foganatosítási alakjában szkematikusan van föltüntetve. A találmány lényege abban áll, hogy a (D) divizor elé, ha az üresen jár, egy (E) ellenállás van kapcsolva, mely czélszerűen lehetőleg ohmikus s melyet az 1. ábra szerint a divizorral szériesbe kapcsolt (A) szolenoid által befolyásolt (K) önműködő kiiktató zár rövidre, ha a divizor megterhelése folytán az (A) szolenoidban az áramerősség növekszik. Az (R) ellenállás, mely magába az (A) szolenoid tekercselésébe helyezhető, úgy van méretezve és az önműködő kiiktató úgy van beállítva, hogy ha a divizor terheletlen, az áramerősséget a minimumra csökkentjük, ellenben a divizornak a legkisebb fogyasztásnak megfelelő terhelése már az iktató működését és az (R) ellenállás rövidre zárását eredményezze. Amint az (R) ellenállás (X)-nél rövidre záratott, az áramerősség hirtelen fölszökik és az erősen gerjesztett (B) szolenoid az iktató karját oly erősen vonzza, hogy az (A) szolenoid által létesített gyenge (X) kontaktus nem csupán megtartatik, hanem még biztossá és tökéletessé tétetik. Fontos az, hogy az önműködő iktató úgy az ellenállás rövidre zárására (vagy mint az a 2. ábra kapcsán később le van írva, az ellenállás kiiktatására), mint az ellenállás