30955. lajstromszámú szabadalom • Elektromos üzemű vasúti jelzőberendezés

van elhelyezve, melynek mozgatható (83) fegyverzetét a (84) emelő vezeti. Ez az emelő a (85) csapot viseli, mely (81) tok egy furatán nyúlik át és a (78) agy (86) furatába fogódzhatik. A (87) rúgó a fegyverzetet fölemelve tartja, azonban mikor a mágnes gerjed, a fegyverzetét a rúgó hatása ellen meghúzza és a fegyverzet (85) csapja a (81) tokot a jelzőkarral kapcsolja, úgy hogy az elmozduló (66) rúd a kart szabadra állíthatja. Mikor az elektromágnes nincs gerjesztve, a (87) rúgó a fegyverzetet megemeli, a (85) csap a (81) tokot a jelzőkarból kikapcsolja, tehát a tok forgása a jelzőkar forgását elő nem idézi. A leírt hajtómű tehát mindkét kiviteli alaknál megbízhatóan működteti a jelzőkart, ha a kapcsolóvezetékek jó állapotánál a (32) fővezetéken áram megy a (22) elektromotorhoz és a (23) elektromágnes is gerjed, amennyiben ekkor a (23) elektromágnes (62) fegyverzetét meghúzza, a mótor a dobot forgásnak indítja, a (65) kötél a (66) rudat fölemeli és ez az egyik vagy másik jelzőkart szabadra állítja. Mikor a jelzőkar szabadra állott és a (66) rúd és (75) gyűrű a legfölső helyzetébe jutott, a (35 és 36) vezetékek között a kapcsolat megszakad, a mótor megáll, azonban a (23) elektromágnes gerjesztve marad és a jelzőkart a szabadállásban tartja. Ekkor ugyanis a részek saját súlyuk hatása alatt a fogaskerékáttevést visszafelé forgatnák, de ezt a (77) kilincs meggátolja. Mikor azonban a (32) vezeték is megszakad és a (23) elektromágnes gerjesztve nincs, a (64) dob a fogvamaradó fogaskerékáttevésből kikapcsolódik, tehát forgásnak indulhat és a jelzőkar saját súlyának hatása alatt gyorsan a tiltóállásba esnék, ha az ütköző a mozgást nem fékezné. Többkarú jelzők esetében a leírt kikapcsolható kötések lehetővé teszik, hogy az egyes karok a (66) rúddal külön-külön kapcsolódjanak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos üzemű vasúti jelzőberendezés, mely az állítóhelyen önműködően jelzi a jelzőnek egy irányban való elmozdulását, azáltal jellemezve, hogy a jelző normális (tiltó) állásánál a jelzőt működtető mótor a vonalvezetékről minden az állítóemelő által nem befolyásolt árammal szemben rövidzárlat útján van lekapcsolva. 2. Az 1. alatt védett elektromos üzemű vasúti jelzőberendezés egy kiviteli alakja, jellemezve a (9 és 10) kontaktusrúgók által, melyeket a jelző normális (tiltó) állásánál a (17) kontaktusdarab köt egymással vezetően össze és melyek közül a (10) kontaktusrúgó a mótor egyik sarkával, a (9) kontaktusrúgó pedig a (40) telep ama sarkával van összekötve, mely a motor másik sarkával van vezető kapcsolatban, úgy hogy a jelző normális (tiltó) állásánál a mótor mindkét sarka a telepnek ugyanazzal a sarkával van összekötve. 3. Az 1. és 2. alatt védett vasúti jelzőberendezéssel kapcsolatban egy berendezés, jellemezve a (0) jelzőállító tolókán kiképezett (4) hasíték által, mely a visszajelentő elektromágnes (7) fegyverzetének vezetésére szolgáló (2 5) hasítékkal van kapcsolatban és akként van elrendezve, hogy mikor a jelző «szabad» állásánál nem a (0) állítótolóka által indított áram jut a (B) visszajelentő elektromágneshez vezető (39) vezetékbe, a (3) görgő fölemelkedjék és a jelzőállító tolókát a nem szabványos állásában elreteszelje. 4. Az 1—3. alatt védett vasúti jelzőberendezéssel kapcsolatban egy berendezés a jelzőkarnak a «szabad» állásban való rögzítésére, jellemezve az (57) tengelyre ékelt (56) fogaskerékre szerelt (23) elektromágnesből és az elektromágnesnek az (57) tengelyre lazán fölhúzott (64) dobon megerősített (62) fegyverzetéből álló elektromágneses kötés által, mely az elektromágnes gerjedésénél az (56) fogaskeréken és (62) fegyverzeten levő kapcsolótagokat egymással kapcsolatba hozza. 4. Az 1—4. alatt védett vasúti jelzőberendezéssel kapcsolatban egy berendezés, melynek segélyével két vagy több jelző-