30943. lajstromszámú szabadalom • Elektromos üzemű vonatfödöző berendezés
készítő mozgása» a motornak az (s) kontaktushoz való hozzákapcsolása előtt azért szükséges, mert az előbbre fekvő jelzőnek tilosra állításánál hozzá kell járulnia a hátrább fekvő jelző szabadra állításához. A jelző (4) állása az ismert blokkberendezések által ellenőrzött jelző blokkozott állásának felel meg, a jelzőnek újból való szabadra állítása pedig a blokkozás megszüntetését, tehát az előző jelző tilosra állítását követeli meg. A blokkozás azalatt megy végbe, mialatt a hajtómű a (3) állásából a (4) állásába jut. A jelző a föntebb leírt alakban akár önműködő, akár nem önműködő jelző gyanánt képezhető ki, mely utóbb említett esetben több vezeték a pályaőr által állított kontaktusokon megy át. A 4—7. ábrán egy önműködő vonatfödöző berendezés működési módja látható. A jelzett ábrákon az (S«, S1 ", SI V ) jelzők a föntebb leírt módon (az 1—3. ábra szerint) vannak kiképezve, ellenben az (S1 ) jelzőnél a leírt relaist egy egyszerű (a°) kapcsoló elektromágnes helyettesíti, melynek (al) fegyverzetemelője akkor, mikor az (a°) elektromágnes gerjesztve nincs, az 1—3. ábrából ismert (m) kilincset ama helyzetében tartja, melyben ez a (Q) kiváltóemelő forgását megengedi (3. ábra), tehát a kötést kikapcsolva tartja. Ha ellenben az (a°) elektromágnes gerjesztve van (5. vagy 7. ábra), az (m) kilincs az 1. és 2., illetve az 5. és 7. ábrán látható helyzetet foglalja el, tehát lehetővé teszi, hogy a jelzőkar az állítóberendezéssel kapcsolódjék. Az (al) fegyverzetemelő fölváltva az (il, i2), illetve (i3, i4) kontaktusdarabokat köti egymással össze. Az (S1 ) jelző (k1 ) kapcsolókarján ezenkívül még ettől szigetelve egy (k4) kapcsolókar is föl van szerelve. Az (A) kiindulási állomáshoz tartozó berendezésnek csakis a berendezés működési módjának megmagyarázására szükséges és ezért ennek csakis a központosított állítómű őre által működtetett (S1 ) jelző állítókarja van ábrázolva, melynek segélyével a (V3) áramforrást az (1) vezetéken az (S1 ) jelző (a°) elektromágnesével lehet összekötni. Az (S1 ) jelzőtől az állomásra vezető (2 és 3) vezetékek a visszajelentő berendezések működtetésére szolgálnak. A 4. ábrán a négy jelző a tiltóállásban látható, a (Dn , Dm és DI V ) relaisemelők mellett a nyilak azt jelzik, mily irányban törekszik e relaisemelőhöz tartozó (f5) rúgó (1. ábra) a relaisemelőt forgatni. A jelzőkhöz tartozó átkapcsolok (r, s, t, u ) részei az (S1 1 , Sm , SI V ) jelzőnek megfelelő jelző számokkal vannak jelezve. Mikor az (A) állomásról (8) felé vonat indul, a központi állítóműben az őr az (S1 ) jelző állítókart elfordítja és az (a°) elektromágnest a következő (1) áramkörbe kapcsolja: (V3—S1 -1—a°—V2). Ekkor az elektromágnes (al) fegyverzetemelője ós az ehhez tartozó kontaktuskar az 5. ábrán föltüntetett (és a 4. ábrán pontozva jelzett) állásába jutva a következő (2) áramkört zárja: (VI—k2) [4. ábra (Sn ) jelző] (z2—12—VI) [(S1 ) jelző] (k4—sl—i3—i4— M1 —V2). Az (M1 ) mótor most már az (S1 ) jelzőt a (2) állásba (2. és 5. ábra) állítja ós a (k2) átkapcsolókar útján a következő (3) áramkört zárja: (VI—L—k2) [ST ) jelző] (xl-11—v2) [S1 1 ) jelző] (k8—h2—a2—V2), minek megfelelően a (D1 1 ) relaisemelő a (3) állásba jut (5. ábra). Ha már most — mint az 5. ábrán látható — az (IS11 1 ) jelző a tiltóállásban van, vagy a (4) állásból az (1) állásba mozog, a következő (4) áramkör létesül: (VI—L— k2) [S11 1 ) jelző] (z3—22—e2) [S'1 ) jelző] (s2— kl—M1 1 —V2), az (M1 ) mótor pedig a (G) segédjelzőkart és a (kl, k2, k3) átkapcsoló karokat a (2) állásba állítja. Ekkor a következő két 5. és 6. áramkör létesül: (L—k2) ([S») jelző] (—x-21 +) [az (S11 1 ) jelző felé] (—v3—k3—h3—a3—V2), illetve (L-K2— v2+) ([S1 1 ) jelző] (—(13) [az (S1 ) jelző felé] (-tl—k4—sl—i3—i4—M1 —V2). A 6. áramkör az (S1 ) jelzőt szabad menetre (3) álllás állítja, az 5. áramkör pedig az (SII [ ) jelző (a3) elektromágnesét gerjeszti, így a (Dm ) emelőt az 5. ábrán látható állásba állítja és a következő 7. áramkört zárja: (VI—L—k2) ([SI V ) jelző] (—z4—32—e3)
