30941. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék szivarkákhoz való folytonos papírhüvelyek ragasztására

Megjelent 1904. évi szeptember hó 5-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS B0941. szám. X/c. OSZTÁLY. Eljárás és készülék szivarkákhoz való folytonos papirhüvelyek ragasztására. BENŐIT ANATOLE GUÉNIFFET JULIÉN ÉS NICAULT JULES MECHANIKUSOK PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 április hó 13-ika. Jelen találmány tárgyát szivarkahüvelyek ragasztására szolgáló készülék képezi. Eddig a ragasztást úgy végezték, hogy a papir egymásra fektetett széleit, melyek közül az egyik ragasztó anyaggal volt bevonva, egy a hüvely belsejében elrendezett tartó és egy kívülről ezen tartóhoz szorított szélező tárcsa között vezették. Ezen berendezésnél gyakran előfordult, hogy a nyomás által kiszorított ragasztóanyag a belső tartóra rakódott, úgy hogy végül a papirhüvely mozgása megakadt. Ezen hátrány jelen találmány szerint az által kerültetik el, hogy az összeragasztásra szükséges nyomást a készüléknek a papirhüvelyen kívül fekvő két alkatrésze létesíti, a nélkül, hogy a hüvely belsejében egy alátámasztó fölület volna elrendezve. Ezen alkatrészeknek a nyomás következtében szétfolyó ragasztó anyag általi bevonásától tehát nem kell többé tartanunk s ha ez véletlenül mégis előfordulna, azonnal eltüntethető, mivel a két nyomó alkatrész a hüvelyen kívül, tehát hozzáférhető helyen fekszik és így könnyen tisztán tartható. Ezen készülékben a hüvely a két nyomó alkatrész között ellapul, azonban ragasztás után ismét könnyen hengeres alakra hozható egy alkalmas szerkezet segélyével, mely a nyomó alkatrészek mögött van elrendezve. A mellékelt rajz a készüléknek egy példaképem foganatosítását tünteti föl, és pedig az 1. ábra a tövisnek és a két nyomó tárcsának oldalnézete, a 2. ábra ugyanannak alaprajza a fölső tárcsa levétele után, a 3. és 4. ábra az 1. ábra A—A és B—B vonala szerint vett két keresztmetszet, az 5. ábra szintén a B—B vonal szerint vett keresztmetszet, mely a tárcsáknak a papirhüvelyre való hatását mutatja be. A föltüntetett tövis egy hengeres (a) hátsó részből és egy vízszintes irányban ellapított (b) mellső részből áll, mely részek fokozatosan mennek át egymásba. A tövis lapos (b) része egy hosszanti (c) nyílással van áttörve, mely valamivel szélesebb, mint a (d e) tárcsák, melyek a tövis fölött és alatt vannak elrendezve. Az alsó tárcsát egy (f) szögemelő hordja, mely egy szabályozható (g) rúgó hatása alatt áll oly módon, hogy kisebb vagy nagyobb erő-