30933. lajstromszámú szabadalom • Újítások fényképező készülékeken több képnek egyetlen tárgylencse segélyével való egyidejű vetítésére

relő tükörrel van ellátva a tárgylencsén kívül (1. ábra). A fénysugaraknak e mellett bekövetkező kettős reflexiója által fényveszteség következik be, mi mellett még nehézséggel jár a külső tükröket a tükörgúla megfelelő felületeihez képest oly módon beállítani, hogy a részképek na torzíttass .nak. Ezen hátrányok kiküszöbölésére a részképek isméit módon közvetlenül, tehát ezen külső tükrök nélkül vétetnek föl. Ezen esetben a tükörgúla mindegyik oldalfölülete előtt egy-egy kis (10) oldalkamra (5. ábra) van elrendezve. A tárgylencse illetve az utóbbinak a még fölosztatlan sugárnyalábot átbocsátó főrésze mögött úgy, mint eddigelé, a tükröző (1) test van elrendezve, mely, mint ismeretes, reflexiós prizmákból is lehet összeállítva. Az összes oldalkamrák hátsó (11) része, — mely oldalkamrák helyes beállítás czéljából beosztások hosszában mozgathatók, illetve a tiikörtesthez közelíthetők, illetve attól eltávolíthatók — czélszerűen oly módon van összekötve, hogy az összes oldalkamrák fénytelen tárcsái egyidejűleg közelíttetn k és távolíttatnak el. Az alkalmazásra kerülő színszűrők az öszszes esetekben közvetlenül a hozzátartozó lemezek előtt vagy közvetlenül a tükrök mögött rendezhetők el. Lemezrostélyok és szűrők alkalmazásánál, melyek megvilágítási tartama igen egyenlőtlen, azon eset állhat elő, hogy a tárgylenrsét, a tárgylen'se-nyílásrészek egyenlő megvilágítási tartama czéljából, oly nagy mértékben kell excentrikusan beállítani, hogy a például a háromszínű fényképezésnél a kék szűrőhöz tartozó legkisebb nyílásrész a sugárnyalábot a tárgylencse legkülső széléről kapja. A tárgylencse ezen részének hibái (sphárikus és chromatikus eltérései) folytán ezen körülmények mellett hibátlan képet nem állíthatunk elő. Ezen hátrányt azonban kiküszöbölhetjük, a mennyiben a tükröző fölületeket, illetve a prizmák tükreit oly módon rendezzük e\ hogy a tárgylencsenyíláson áthaladó sugárnyaláb a tárgylencse központos helyze! ténél is különböző részekre osztatik szét, I mint azt a 6. ábra mutatja. Tükrök alkalmazásánál a tükrök közül kettőt a (c) és (d) tükröt (7., 8. és 9. ábrák) oly módon rendezzük el, hogy a 7. és 9. ábrákban pontozottan rajzolt (6) tárgylencsenyílás' hoz különböző haj lássál bírnak és hogy ezen két tükör (12) osztóéle ezen tárgylencsenyílásban fekszik. A harmadik (e) tiikörfölület a másik kettőhöz képest tetőkontyszerűen van elrendezve és (13) mellső élével a (6) tárgylenrsc-nyílásba nyúlik be Ezen berendezésnél azon eset fordulhat elő, hogy egyes szűrő- vagy lemezfajták kicserélésénél az egyes képek fényerősségei között nincs meg a kivánt viszony. Ennek folytán előnyös ezen berendezést a föntebb leírt berendezéssel kombinálni, minthogy ily módon a kicserélt lemezek vagy szűrők nagymérvű különbözősége mellett is gyorsan eszközölhetjük a beállítást az egyenlő megvilágítási tartamra. Prizmák alkalmazásánál (10. ábra) a prizma (c d e) tükröző fölületeit pontosan ugyanoly módon rendezzük el, mint a most leírt berendezésnél. Ha azonban a képeknek egy közös fölületen, illetve lemezen egymás mellett kell fekiidniök akkor (r) kettős fordító prizmákat alkalmazunk, mint azt a 11. ábra mutatja. Ha a képeket külön kamrákban akarjuk fölfogni, akkor a fölosztatlan sugárcsomót átbocsátó tárgylencse-főrészt a hasító készülékkel együtt a kamra középvonalához közelebb kell elrendezni, hogy az optikai tengely a megvilágítandó lemezek közepébe essék. A 12. ábra az ily módon berendezett kamra metszetét mutatja. Hogy háromnál több egyes képet kapjunk, az osztótest tükröző fölület:*inek számát megfelelően nagyobbítani kell, mi mellett a tárgylencsenyílást a fönt leírt módon osztjuk föl, hogy az összes fölvételek részére egyenlő megvilágítási tartamot kipjunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Több képnek egyetlen tárgylencsével való egyidejű fölvételére szolgáló kam-