30900. lajstromszámú szabadalom • Játszó- és zenélőasztal

tes helyzetre tartva az L-alakú, leerősített (24) részen levő (23) ferde síkra támaszkodó vége által. A (b) tengellyel párhuzamosan halad a (p) tengely, melyen a 3. ábrán látható, máltai kereszthez hasonló 5 karú (q) tárcsa és (r) excenter foglal helyet, mely utóbbi a (28) orsóra támaszkodó (s) emeltyűnek mozgatására van szánva, hogy a mozgó tárgyak kiindulási pontjait zárja. A (q) máltai kereszt megakasztható (b) tengelyre erősített (t) darabnak a (q) máltai kereszt karjai közé hatoló (u) peczke által. A (w) emeltyűn mozgó (v) peczek vezérli az (e) zeneszerkezetet. A (p) tengelyre erősített (x) darab egy (y) karral van ellátva, a mely ezen tengelynek minden fordulatánál a (12) csavarra támaszkodó (ll) emeltyű (8) vége felé törekszik és a melyre másik végén a (13) villában végződő és (14) nyílással ellátott (n) emeltyű támaszkodik. Ez a villa vasból van és a 6. ábrán látható és (16)-hoz erősített (15) lemeznek kivágásába van illesztve. A (14) nyílás fölső részébe van helyezve a (17) ferde csatorna vége, melyen az asztal keretén levő (19) nyílásba dobott (18) pénzdarab befut. Az asztalon alkalmazva van egy (20) mágnespatkó s a (13) villának két ága a mágnes két sarka alá nyúlik. Az asztalban alkalmazott (21) nyílás lehetővé teszi, hogy a pénzdarab a jelzett asztal alatt elhelyezett fiókba dobassék. Ezen zenélő asztalnak szerkezete a következő módon működik : Miután bedobtuk a (19) nyíláson a pénzdarabot, ez a (17) csatornába esik, megérkezvén a pontozva rajzolt 1. helyzetbe (lásd 3. és 6. ábra) meglódítja saját súlyánál fogva a (15) lemezt (utóbbi fölveszi a pontozva rajzolt II. helyzetet) és szabaddá tévén pályáját, tovább gurul és a (14) nyílásba esik (a 3. ábrán pontozva rajzolt III. helyzet). A (22) ellensúly eddig kezdeti, t. i. vízszintes helyzetében tartotta az (n) emeltyűt; a pénzdarab a (14) nyílásba érkezve megzavarja a (22) ellensúly által föntartott egyensúlyi állapotot és meglódítja az (n) emeltyűt, melynek (13) villája a (20) mágnes sarkaira esik, melyek fogva tartják (3. ábrán pontozva rajzolt IV. helyzet). A pénzdarab folytatja útját az asztal (21) nyílásán át és az összegyűjtésre szánt fiókba hull. Amint az (n) emeltyű pontozva rajzolt IV. helyzetet elfoglalja, az (rn) kar, melyet a (25) bütyök tartóztatott, fölszabadul; tehát a (10) kézikereket meg lehet forgatni és pedig úgy, hogy a (b) tengely jobbról balra fordul, hogy a (6) emeltyűnek foigó mozgása a (9 és 7) kúpkerekek és (8) rúgó közvetítésével létre hozassék. Ez a (6) emeltyű, a mint körülbelül egy fordulatot tett és a 2. ábrán pontozva rajzolt V. helyzetet elfoglalta, az L-alakú, leerősített (26) rész felé törekszik, mely az (f) kart meg-megbillenti és elfoglaltatja vele a megközelítően függőleges helyzetet (3. ábrán pontozva rajzolt VI. helyzet). A (6) emeltyű folytatván mozgását, maga előtt tolja második fordulata alatt az (1, 2, 3, 4, 5) karokat, melyekre a mozgó tárgyak vannak erősítve. Ezen idő alatt a (t) darabnak (u) peczke megfordítja az excentert, a (q) máltai kereszt fölött működvén, mely az (s) emeltyűt billentette meg, mely a közel függőleges helyzetet foglalt el (3. ábrán pontozva rajzolt VII. helyzet). Az (1, 2, 3, 4, 5) karok, melyeket mindig hajt a (6) emeltyűnek (f) karja, megakadnak az (s) emeltyűben, a hol az (f) kar fogva tartja őket; a (b) tengely folyton forogva a (8) rűgószerkezet forgását eszközli, a mi a mozgó tárgyak hajtását czélozza. Mialatt e különböző mozgások megtörténnek, az (y) peczek, mely a (p) tengelyre van erősítve, a (11) emeltyűnek (z) végével, mely az (n) emeltyűhöz vezet és eddig a (20) mágnes által kezdeti helyzetben tartatott, összeütközik és azt megbillenti. A (8) rúgószerkezetet mintegy negyed fordulat alatt az (r) excenter (31) végét megérinti az (s) emeltyűnek (32) nyelve és a játék megindul ezen emeltyű hirtelen esése által, a mely megszünteti a mozgó tárgyak karjainak tartását, mely mozgó tárgyak előre hajtatnak a (8) rúgó műkö-1 dése alatt az (f) kar által és közös (a) ten-