30893. lajstromszámú szabadalom • Önmagát élesítő kés húsvágógépekhez

Megjelent 1)04. évi augusztus hó 26-án. MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RÁS 30893. szám. XVIII/«. OSZTÁLY. Önmagát élesítő kés húsvágó gépekhez. PLONKA WIN CENT Y GYÁRTULAJDONOS ÉS WISCHNEWSKI ADOLF PUSKA MŰVES ÉS MECHANIKUS POSENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 márezius hó 28-ika. Jelen találmány tárgyát húsvágó gépekhez való, önmagát élesítő kés képezi. A jelenleg ismeretes, homorúra csiszolt kések a húsvágó gépek lyukas tárcsáival való együtt működése alkalmával, a kopás folytán azonnal lapot kaptak, mivel a tárcsák a késekre mintegy ráspoly gyanánt hatottak. Ezen lapok aránylag rövid idő alatt 2—6 mm. szélesek, sőt még szélesebbek is lettek, úgy hogy a kések nem voltak tovább használhatók. Ekkor a késeket újból rendbe kellett hozni és homorúra köszörülni, ami a késeknek jelentékeny kopásával járt s aránylag nagy költségekkel volt egybekötve. Számos késnél időnként egy-egy hornyot kellett kimarni vagy kiesztergályozni, hogy a kés egyáltalában megfelelően kiköszörülhető legyen. Jelen találmány tárgyánál ezen hátrányok az által kerültetnek el, hogy a kések nagyságuk, illetve a gép nagysága szerint egy vagy több mm. széles metsző élekkel vannak ellátva, melyek a gép lyukas tárcsáival párhuzamosan haladnak és ezekhez simulnak. Ezen fölület kopása folytán a metsző szög egyáltalában nem változik, úgy hogy a kés állandóan használható marad s a tárcsákon folyton kiköszörülődik. A mellékelt rajz a találmánynak néhány foganatosítását mutatja, és pedig az 1. ábra egy középen vezető gyűrűvel ellátott kést, a 2. ábra ennek az A—B vonal szerinti metszetét, a 3. ábra egy vezető gyűrű nélküli kést tüntet föl, míg a 4. ábrán a 2. ábrának megfelelő metszetben oly kés látható, mely csak egyik oldalán van metsző élekkel ellátva, az 5. ábra egy T-keresztmetszetű kés szelvénye, a 6. ábra pedig oly kés metszete, melynek csak egy metsző éle van. A (b) kések (e) metsző élei a kések vagy a gép nagyságának felelnek meg s körülbelül 1—4 mm. szélesek. A párhuzamos (a) oldallapok között egy homorú (c) vájat (2. ábra), vagy egy az élekre merőlegesen álló (d) síklap foglal helyet (5. ábra). Könynyen belátható, hogy azon szög, mely alatt a metsző éleket képező fölületek összetalálkoznak, mindig ugyanaz marad, ámbár