30883. lajstromszámú szabadalom • Eljárás érczek konczentrálására
- 3 -a fémszemcsék fajsúlya nagyobb, mint a meddő kőzeté, illetőleg miután azok megfelelően választott mennyiségű olaj hozzáadása és a kavarás folytán nagyobb térfogatot nyertek, mint a meddő kőzetrészecskék, ennélfogva a fémszemcsék bizonyos mennyiségű nehéz homokkal együtt leülepednek a (G) edény fenekére és onnan egy (Gl) csövön keresztül az (A5) edénybe vezettetnek, míg a könnyebb homok a vízben fölfelé szállva egy (G2) kibocsátó cső nyílásához jut és ezen keresztül a vízzel együtt egy (J) homokgyűjtőbe folyik, melynek vize egy (Jl) szivattyú közvetítésével a (D) tartányba visszaszivattyúzható. Hogy a fémszemcséket a nehéz homoktól elkülönítsük, a keveréket az (A5, A6) edényben további kavarásnak vetjük alá és ezután egy második (K) szitába vezetjük, melyből a fémszemcsék, illetőleg az érczgumók egy (KI) csövön keresztül egy (L) edénybe vezettetnek, míg a homok a (K2) csövön keresztül hasonlóan, mint előbb, egy (M) edénybe jut, melynek vize épúgy, mint az (L) edényé is, egy (Ml) szivattyú segélyével újbóli fölhasználás czéljából a (H) edénybe visszaszivattyúzható. A művelet bázikus foganatosítása esetén, melynél sav helyett alkálikus szappant adunk az anyaghoz, e szappanból alkalmas mennyiséget az ellenárammal dolgozó szitába vezetünk, mi mellett úgy a sav és az olaj bevezetését, mint a kavarást és a kiürítést idő tekintetében szabályozzuk, hogy a fém leülepedését és kiválását állandóvá I tegyük. Az ülepítő vagy szitáló gépek vízáramlási sziták, rázó sziták, vagy egyéb olyan készülékek lehetnek, melyek a meddő kőzetnek az érczektől a jelen eljárás szerint történő elkülönítésére alkalmasak. A használt olaj mennyisége annak sűrűségétől, az érezek finomságától és az anyagok minőségétől függ. Minél több olajat használunk, annál nagyobbak, puhábbak és annál kisebb számmal lesznek az agglomerált szemcsék vagy gumók. Körülbelül 10°/o olajjal aránylag kevés, puha tapintású, olajjal bevont érezgumókat nyerünk, mig ha fölösleges mennyiségben használjuk az olajat, az egyes, olajjal bevont szemcsékből álló egész fémtartalmú massza egyetlen egy gumóvá egyesülhet. Ha az olaj választott mennyisége a kezelendő anyag súlyának 4—6°/0 -a, akkor olyan szemcsék keletkeznek, melyeknek nagysága és fajsúlya olyan, hogy a szemcsék az ellenáramlással dolgozó szitákkal, vagy hasonló berendezésű gépekkel való konczentrálásra a legalkalmasabbak. Az emulziószer mennyisége az olaj sűrűségétől és természetétől függ. Ha szappant használunk, elegendő ebből 3—5 súlyrészt hozzáadni, mely szappan mennyiségét körülbelül a 10-szeres térfogatú vízben oldottunk föl. Az emulzióképesség szempontjából az emulziószer csekély alkalinitása igen előnyös. Maga a használt olaj lehet szerves, növényi, vagy ásványi olaj, vagy pedig az utóbbiak keveréke, de használhatók olyan szén- vagy fakátránytermékek, vagy egyéb anyagok is, melyeknek fizikai affinitása a fémes ásványokhoz, épúgy mint az olajoké, a kőzettermékekhez való affinitástól különbözik. Az emulziószer bárminő olyan anyag lehet, mely alkalmas az olajat a vízben finoman szétoszlott állapotban tartani anélkül, hogy maga befolyást gyakorolna az ásványokra vagy az olaj csomósító hatására, tehát pl. szappan, alkálikus kresylatok, vagy egyéb ilyen anyagok, melyeknek vízoldatai kavarás alkalmával habot képeznek. Az emulziószer a fönt említett szemcseképződésre döntő hatással látszik lenni. Fakátrány és némely szénkátránytermék gyönge alkálikus oldatokkal való keveréke oldható gyantákat, kresylátokat stb. képez, melyek maguk is emulziószerek és a használt kátrány vagy kátrány termékek nagy részét emulzióba hozzák. Ez eljárásnál az emulziószer mennyisége a használt olaj mennyiségéhez képest a mennyire csak lehet, csekély legyen, hogy az alkálikus, vagy bázikus alkatrészek szükségtelen pazarlását elkerüljük. Ha szappant használunk, a zsírsav az ásványhoz adódik és utólag ismét visszanyerhető. Az emulzió némely esetben, pl. nehezebb olajok
