30823. lajstromszámú szabadalom • Önműködő szabályozó szerkezettel ellátott turbinaszerű vízmérő óra
Megjelent 1904. évi augusztus hó 22-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 80828. szám. Vir/f. OSZTÁLY. Önműködő szabályozó szerkezettel ellátott turbinaszerű vízmérő óra. BBAUN OTTÓ ÓRÁS, Dl ( DIESTERWEG KÁROLY KIR. FÓBÁNYATANÁCSOS ÉS WEBER VILMOS SZABADALMI ÜGYVIVŐ R/M CÖLNBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 október hó 15-ike. A jelen találmány olyan forgó vízmérő órára vonatkozik, melynek különleges alakítása folytán, egy önműködő szabályozó szerkezettel kapcsolatban, biztos és egyenletes mérési eredményt nyerünk. A találmány tárgya a mellékelt rajzon van bemutatva, melyen: 1. ábra a vízmérő óra függélyes metszetét, 2. ábra fölülnézetét, 3. ábra a vízbevezető csatornák fölülnézetét, végre 4. ábra a beállító szerkezet ós a gyűrűrészek fölülnézetét ábrázolják. A (k) tok fenekén (g) vízbevezető csatornák vannak elrendezve, melyeknek be- és kiömlési nyílásai ugyanazon sugarú kör kerületén feküsznek. Ií csatornák a (W) forgási testet tengelyéhez viszonyítva ferdén (torzegyenesek gyanánt) haladnak alulról fölfelé, miközben azonban folytonosan ugyanazon hengerfölületen maradnak. A (W) forgási test egy, tengelyére merőlegesen lemetszett és csúcsával lefelé fordított kúp alakjával bír, mely az (A) orsóval gyűrű és csavar közvetítésével mereven össze van kötve és egy a (K) tok fenekébe becsavart talpcsapágyba forgathatóan van ágyazva. A (W) kúp falába, kívül (H) munkacsatornák vannak a tengelyhez képest ferdén, és pedig a forgási iránnyal ellenkező ferdeséggel bemetszve, melynek oldalfalai azonban alúl, a beömlési oldal felé, kúposán keskenyednek, hogy a beáramló víz a forgó (W) testben ellenállásra ne találjon. Ez által a víznek a szomszédos csatornák falaira való káros visszacsapódása el van kerülve, miután a víz a (H) munkacsatornák falait egyenletesen nyomja félre és így a (W) forgási testet forgásba hozván, majdnem pontosan egyenes vonalban, és minden nyomásveszteség nélkül, nyugodtan halad az alább ismertetett (J) állítógyűrű nyílásán keresztül kifelé. Hogy azonban a kivánt hatást létrehozzuk, az egyes átömlési keresztmetszetek nagyságának egymáshoz való viszonyát kell még szabályozni és pedig úgy, hogy a (g) bevezetőcsatornák összes keresztmetszete körülbelül fele résszel nagyobb legyen, mint az (F vagy F2) be- és kivezetőcsatornáké; továbbá, hogy a munkacsatornák összes keresztmetszete ismét körülbelül egy negyedrésszel nagyobb legyen, mint a (g) bevezetőcsatornák összes keresztmetszete. Az egyes átömlési csatornák átbocsátó képes-
