30812. lajstromszámú szabadalom • Jaquard-gép atlaskötés létesítésére

— 3 — Már most egy 24 soros Jacquard-gépnél elölről hátrafelé számítva: Az első emelésnél: A 24 sornak elölről hátrafelé számított platinák emeltetnek 1. sorában az 1., 6., 11., 16. és 21., 2. « « 2., 7., 12., 17. és 22., 3. « « 3., 8, 13., 18. és 23.,. 4. « « 4., 9., 14., 19. és 24., 5. « « 5, 10., 15. és 20., 6. « « 1., 6., 11., 16. és. 21., és így tovább. A második emelésnél: A 24 sornak elölről hátrafelé számított platinák emeltetnek 1. sorában a 3., 8., 13., 18. és 23., 2. « « 4., 9., 14., 19. és 24., és így tovább. A harmadik emelésnél: A 24 sornak elölről hátrafelé számított platinák emeltetnek 1. sorában a 2., 7., 12., 17. és 22., 2. « « 3., 8., 13., 18. és 23., és így tovább. A negyedik emelésnél: A 24 sornak elölről hátrafelé számított platinák emeltetnek 1. sorában a 2., 7., 12., 17. és 22., 2. « « 3., 8., 13., 18. és 23., és így tovább. Az ötödik emelésnél: A 24 sornak elölről hátrafelé számított platinák emeltetnek 1. sorában a 4., 9., 14., 19. és 24., 2. « « 5., 10., 15. és 20., és így tovább. A hatodik emelésnél a platinák ötös cso­portulása az 1. emelésnél hasonló módon veszi kezdetét. Ezen csoportosítás sorrendje a 3. ábrában van szemléltetve, a hol is a vízszintes sorok a Jacquard-gép 50 platinás seriainak egy részét, a függélyes sorok a 24 sor seriáinak egy részét a Jacquard-gépben elölről hátra­felé számítva láttatják, a hol az ábra fölső része a Jacquard-gép mellső részét kép­viseli. A körök a horgokat képviselik, a beírt számok pedig azon emelések számát, melyek­nél a platinák megemeltetnek és az ábra fölső részén lévő számok az elölről hátrafelé számított sorok számait jelölik. Ezen ábrából látható, hogy a platináknak minden ötödike az 50 platinasorban az 5 intervallusban csoportosulnak, a mikor is ezen ötös csoportokban levő platinák az egyik sorban az előtte vagy utána következő sorhoz képest balra vagy jobbra tolódnak el a körülményekkez képest. Eszerint világos, hogy az ötös atlaszkötés­nek kellő sorrendjét érhetjük el az által, hogy pl. a kések hátsó oldalán a leírt mó­don a kések hosszán kellő távolságban egy­mástól toldatokat rendezünk el oly módon, hogy ezek a harántsor minden ötödik plati­nájával kapcsolódhatnak és a késeket a szövőszék minden periódusában új állásba hozzuk, pl. az első harántsort — tekintetbe véve, a késeket — oly állásba kell hozni, hogy az 1. emelésnél a sornak 1., 6., 11., 16., 21. stb. platináival, a 2. emelésnél a sornak 4., 9., 14., 19. stb. platináival, a 3. emelésnél a sornak 2., 7.. 12., 17. stb. platináival, a 4. emelésnél a sornak 5., 10., 15. stb. platináival, az 5. emelésnél a sornak 3., 8., 13., 18. stb. platináival kapcsolódjanak. Az ötös atlaszkötésnek az alapban való létesítésére eszerint szükséges valamennyi késen toldatokat elrendezni, melyek a segéd­horgokkal összekapcsolódjanak és ezen tol­datokat a kések hosszában egymástól kellő távolságban kell elrendezni, továbbá mecha­í nizinusokat is kell alkalmazni a szövőszék l I minden egyes periódusai közben a keseknek ! mozgatására, hogy ekként az ötös atlasz­kötés. a kellő sorrendben létesíttessék. Ezen i elrendezéseknek egyike a 4. ábrában oldal­nézetben, az 5. ábrában harántmetszetben és a 6. ábrában fölülnézetben van szemlél­tetve. Ezen ábrákban (b) a késláda egyik oldal­lemezét jelöli, mely pl. az (x) rúd segélyé­vel pl. függélyes vezetékekben szokásos módon csúsztatható. Az (a) kések ezen oldalas lemezekben kiképezett (c) áttörések-

Next

/
Oldalképek
Tartalom