30803. lajstromszámú szabadalom • Elektromossággal működtetett elzáró szelep

- 2 — zött a (12) főszelep van erősítve. A szeleptest a (11) dugattyúrúd kiszöge lésének támaszkodik és az egyik dugattyúig érő hoszszú aggyal van ellátva, miáltal a részek egyetlen csavaranya segélyével egyesíthetek. A szelepfészek és a szelepnek a fészekkel érintkező széle kissé kúposak és akként vannak kiképezve, hogy pontosan egymáshoz illeszkedjenek. A főszelep működtetése két elektromágnes által vezényelt szelep segélyével tör- t ténik, melyek közül az egyik a főszelep nyitására, a másik pedig zárására szolgál. A főszelepnek csupán két helyzete van, nyitott és zárt helyzet, de közbeeső helyzetet nem vesz föl. A két vezénylő szelep azonos szerkezettel bírván, csupán az egyiket írjuk le. A (10) hengerfenékhez a (13) tartó van tetszőleges módon erősítve, mely a (14) és (15) gőzcsatornával van ellátva. E csatornák egyike a szelepnek a kazán felőli j oldalával, a másik pedig a henger dugaty- ! tyú mögötti terével közlekedik. A (13) tartóban a kettős (16) vezénylő szelep van elrendezve, melynek alsó kúpos (17) vége az elektromágnes gerjesztésekor az alsó szelepnyílást zárja. A szelepet a , (18) rúgó emeli. A (13) tartó fölső végére a (20) elektromágnes (19) tartója van szerelve, melynek alsó végébe a (21) szelepfészek van kiképezve, melybe -— normális helyzetében — a (16) szelep (21) kúpos fölső vége illeszkedik. Midőn a (16) szelep a rajzban föltüntetett, vagyis rendes helyzetében van, a hajtó i közeg a (9) dugattyú mögé áramlik és a j főszelepet zárva tartja. A (16) szelep fölső része a (22) nyúlvánnyal van ellátva, mely a (23) keskenyítéssel bír, a melynek magasságában az elektromágnes tartójába alkalmazott fúrat nyílik, a mely a (24) kiömlő csővel közlekedik. A (22) nyúlvány alsó része hosszhornyokkal van ellátva, hogy a (16) szelep alsó helyzetében ennek szelepháza a (24) kiömlő nyílással közlekedhessék. A (22) nyúlvány a (25) hüvelyben jár, mely kívülről csavarmenetezve van és a melyre a (27) rúgó feszültségének szabályozására szolgáló (26) anya van csavarva. E rúgó a fegyverzet emelésére és a szelep (22) nyúlványától való elválasztására szolgál. A (20) elektromágnes a (30) fémburkolattal van ellátva, mely a (19) tartó nyúlványait képező két karon nyugszik. Az elektromágnes egy helytálló központi maggal és a mozgatható (31) fegyverzettel van ellátva. A fegyverzetre a (32) rúd van erősítve, mely alsó részén a (27) spirális rúgó ütközőgyűrűjének fölvtelére szolgáló beszögeléssel bír. A (32) rúd és a (22) nyúlvány között egy kis köz van hagyva, mivel a fegyverzet és a (16) szelep közötti öszszeköttetésben kell bizonyos holtjátékot hagyni. Ezen szerkezet következtében a (22) nyúlvány valahányszor a mágnes gerjesztetik, kalapácsütésszerű lökést kap és ezen lökés biztosítja a szelep gyors és teljes nyitását. A (31) fegyverzet védelmére a leszerelhető (33) süveg szolgál. S szolenoidoknak csak azon idő alatt kell működni, míg a fő szelep zárt helyzetéből teljesen a nyitott helyzetébe nem jutott. A fönt említett szerkezet és elrendezés folytán minden elektromágnes csak annyi elektromos energiát fogyaszt, a mennyi a főszelep működése alatt szükségeltetik. M iután tehát az elektromágnest csak igen rövid időn át kell áram alatt tartani, sokkal kisebb méretű lehet, mintha folyton áram alatt kellene maradnia. Más rendszerű, elektromágnesek által kormányozott szelepek, melyeknél az elektromágneseknek a szelep egész működési ideje alatt annak nyitott vagy zárt helyzetében gerjesztve kell lenniök, hátrányosak, a mennyiben a telepen valamely ólombiztosítéknak kiolvadása vagy egy kiiktató megrongálódása esetén az áram megszakad és a szelep a hajtóközeget egy vagy több géptől elzárja, sőt még olyanoktól is, melyeknek semmi közük a kiolvadt biztosítékhoz tartozó áramkörhöz. Továbbá helytelen, hogy a gőztáplálás megszűnjék, valahányszor az áramkör megszakad, a regulátor föladata, hogy ilyen-