30785. lajstromszámú szabadalom • Újítások golyós csapágyakon

Meg-jelent 1904. évi augusztus lió líí-éu. MAGY. -jW KIR SZABADALMI glg HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 30785. szám. V/e/1. OSZTÁLY. Újitások golyóscsapágyakon. CONRAD RÓBERT MÉRNÖK BEBLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 márczius hó 2-ika. A 30784. számú szabadalomban oly golyós- I csapágyak vannak ismertetve, melyeknél a ' golyók között közönséges spirál- vagy te­kercsrugók vannak elrendezve. Ezek a ru­gók nemcsak az ott leírt csapágynál, hanem sok más golyóscsapágynál is előnyösen al­kalmazhatók, amennyiben a golyóscsapágyak által okozott zajt csökkentik, azokat erősebb lökések és nyomásváltozások fölvételére al­kalmassá teszik és jóval pontatlanabb sze­relést engednek meg, mint a közönséges golyóscsapágyak, melyeknél a golyók köz­vetlenül érintkeznek egymással. Ezeknek az egyszerű spirál- vagy tekercsrugóknak azon­ban az a nagy hátrányuk, hogy nagy súr­lódást okoznak, golyótörésnél könnyen el­görbülnek és gyakran a golyók és futó­pályák között megszorulnak. A találmány mindezeket a hátrányokat megszünteti, amennyiben a találmány szerint körülbelül a golyóscsapágy hornyaiba illő korongok, süvegek, kupakok vagy más ha­sonló tagok vannak alkalmazva, melyek a golyókra fekszenek oly módon, hogy mind­egyik golyó két oldalán egy-egy korong, süveg, kupak stb. feküdjék, míg a két szom­szédos golyó között fekvő két kupak, rúgó vagy többé-kevésbbé merev tag útján van egymással összekötve. I A csatolt rajz ' 1. ábráján egy golyóscsapágy egy részé­nek metszete látható, melynél a csapágynak egy (b) külső futógyűrűje, (a) belső futógyű­rűje, ezek között fekvő több (c) golyója és (d) korongja van. A golyóscsapágy szerke­zete és a golyóvezető hornyok alakja mel­lékes. Ennél a kiviteli alaknál a két szom­szédos golyó között fekvő két (d) lemez által határolt (x) térben központos, a nyilak által jelzett rúgónyomás hat; hogy ezt a rúgónyomást lemez-, spirál- vagy csavar­rugók létesítik-e, az teljesen mellékes, épp úgy az is, hogy a (d) lemezeknek van-e ki­sebb-nagyobb saját rugalmasságuk. A 2. ábrán látható kiviteli alaknál (d) koron­gok helyett (e) süvegek vagy kupakck van­nak alkalmazva. A 3. ábrán oly kiviteli alak látható, melynél a rúgónyomás nem központos, hanem a ko­rongok, süvegek, kupakok stb. egyoldalú nyomás alatt állanak. Lehetne végül a korongokat vagy kupa­kokat egymással többé-kevésbbé mereven is kapcsolni és azokat nem szorosan a golyókra nyomni, mert a korongok, kupakok vagy süvegek ebben az esetben is kedvezően hat­nak a súrlódás csökkentése és a golyótörés káros hatásának kiküszöbölése tekintetében,

Next

/
Oldalképek
Tartalom