30775. lajstromszámú szabadalom • Kéményföltét forgatható sisakkal

Megjelent li)04. évi augusztus lió 373-én. MAGY. jrfa. KIR SZABADALMI WSM 111VATAL SZABADALMI LEI RAS 80775. szám. VIII/d. OSZTÁLY. Kéményföltét forgatható sisakkal. ACTIEN-MASCHINENFABRIK KYFFHAUSEBHÜTTE VOBM. PAUL BEÜSS CZÉG ÉS SCHLEGELMILCH RÓBERT IGAZGATÓ ARTERNBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 február hó 25-ike. Oly kéményföltéteknél, a milyen például a mellékelt rajz 1. ábráján van föltiintetve, a forgatható (a) sisakot (b) kidudorodással látjuk el, mely a nagyobb léptékben föltüntetett 2. és 3. ábrák szerint a (c) ágyorsó fölvételére szolgál és koromnak a (d) kenőtérbe való behatolását az által akadályozza meg, hogy az (e) ágyhüvelyt, a mennyire csak lehet, szorosan körülfogja. Az ágyhüvelynek nagyon is szoros körülfogása azért nem ajánlatos, mert különben a két rész között könnyen megakadó és beszorítva tartott idegen alkatrészek a sisak forgathatóságát akadályozzák. A kidudorodás ürege az ágyhüvelyhez képest kónikus, hogy ha (b és e) között mégis beszorulna valamely idegen alkatrész, azt maga a sisak könnyen kiszoríthassa, a mennyiben a sisak forgatása és az idegen testrészek tovamozgásánál ezek súlyhatásuk folytán mindig tágabb gyűrűs térbe jutnak és végiil maguktól kiesnek. A (b és e) között levő gyűrűs tér azonban azon hátránnyal bír, hogy a korom bizonyos magasságban benne leülepszik, mindkét részhez odatapad és ha a sisak állandó szélcsend folytán nem forgattatik, végül szilárd réteget képez. Ez által azonban a sisak szabad és könnyű mozgathatósága megakadályoztatik és ezen hátrány még az által növeltetik, hogy a kidudorodásnak, mely akár magából a sisak (a) bádogrészéből képeztetik, akár, mint a 2. és 3. ábrák mutatják, arra külön fölhelyeztetik, (f) része görbületet képez, ha a dudorodást sajtolással állítjuk elő. Ezen hátrány megszüntetésére szolgál jelen találmány, mely abban áll, hogy a sisak belső (g) széle az (e) ágyhüvelyhez lehetőleg közel hozatik, azaz az (x) résszel befelé helyeztetik, úgy hogy a dudorodásnak befelé irányított nyílásán, illetve annak (f) élén túlér és a 2. ábra szerint lerakodó (h) koromra késszerűen hat, a mint a sisak széláram által forgattatik. A korom a 3. ábra szerint lenyíratik és kénytelen leesni, a mi által kemény rétegeknek (b és e) között való lerakodása megakadályoztatik és a Bisak könnyen való forgathatósága biztosíttatik. Bár a 3. ábra szerint (i)-nél a sisakrészen és az ágyhüvelyen ülő korom között érintkezés marad fönn, ez még sem hathat károsan, mert az érintkezési fölület a sisaknyílás rézsútos helyzete folytán csak igen kicsiny maradhat. Ha a 2. és 3. ábrákkal ellentétben a ki-