30764. lajstromszámú szabadalom • Gőzturbina

— 2 — egy-egy vezetőksreket iktatunk be, melyek lapátjai ép úgy vannak szerkesztve, mint a futókerekei, és melyek akként vannak elrendezve, hogy a gőzsugarat megfordítsák. A különböző futókerekek közel egyenletes nyomás alatt álló térben forognak, minek következtében tengelyirányú reakczióerők föl nem lépnek; eme nyomás ezenkívül mindenhol aránylag igen csekély, tehát a gőz és lapátok között is csak kis súrlódás lép föl. A csatolt rajz 1. ábrája a találmány tárgyát képező turbina első kiviteli alakjának tengelyirányos hosszmetszete, a 2. ábra eme kiviteli alak gőzfúvószájai és futó- és vezetőkerék lapátjai lefejtésének metszete, a 3. ábra egy más kiviteli alak tengelyirányos metszete, a 4—6. ábra az 1. ábrán látható kiviteli alak lapátjainak szerelési módját ábrázolja, míg a 7. ábra eme lapátok más szerelési módja. Az 1. ábrán látható turbina (a) tokjában a (b) tengely van ágyazva, erre pedig két (c és d) korong ékelve, melyek a futókerekeket képezik és a (t), illetve (u) lapátkoszorúkat viselik. Eme lapátkoszorúk között foglal helyet a fix (s) vezetőlapátkoszorú. A gőzt az (e) csőcsonkon vezetjük be, az ehhez csatlakozó térből az (r) fúvószálakon jut a gőz az első futókerék lapátkoszorújába. Lehetne azonban például két ily (r) fúvószájcsoportot is alkalmazni, melyek az első futókerék kerületének két átlósan szemben fekvő pontjához vezetnek gőzt. A gőz elvezetésére az (f) csőcsonk szolgál. A leírt kiviteli alak működési módja a következő: Az (e) csőcsonkon a tokba vezetett gőz az (r) fúvószájakon nagy sebességgel áramlik az első futókerék lapátjai közé. A lapátok közepén a gőz — mely itt igen kis görbületi sugárral bíró pályán mozog — a föllépő czentrifugálerő hatása alatt nagymérvű kompressziót szenved, miért is eme ponton a két lapát között levő hézagnak tetemesen meg kell szűkülnie, hogy a gőzsugár sebessége ne kisebbedjék, ellenben a kiömlési végen a két lapát között levő hézagnak ismét nagyobbnak kell lennie, mert a lapátokon való súrlódás következtében a gőzsebesség szükségszerűen kisebbedik. Ennek megfelelően a szög, melyet a kiömlés iránya a lapátkoszorú középsíkjával képez, nagyobb lehet, mint az, melyet a beömlési irány zár be eme síkkal. A gőz most már a fix vezetőlapátkoszorúba jut, mely áramlási irányát megváltoztatja, és melyből a második futólapátkoszorúba megy át; eme két lapátkoszorú ugyanazon elvek alapján van szerkesztve, mint az első. A futó- és vezetőkoszorúkban levő csatornák keresztmetszete abban a mértékben növekedik, amelyben a gőzsugár sebessége kisebbedik, ezért a második futólapátkoszorúban a hézagok tágasabbak, mint az elsőben. A lapátkoszorúkat például a 4—6. ábra szerint (gl) szárakkal ellátott lapátokból állíthajuk össze, melyeket akként erősíthetünk meg a (h) szögecsek segélyével a korongok kerületén, hogy a szárak a korongokat körülvegyék. Lehetne azonban a lapátokon csak egyegy (g2) szárat is kiképezni, mikor ezeket a korong egy gyűrűalakú hornyába sűlyesztjük és úgy, amint előbb, a (h) szögecsek segélyével rögzítjük, de lehetne a (h) szögecseket mindkét esetben csavarokkal, ékekkel vagy eresztékekkel helyettesíteni. Súlycsökkentés czéljából a lapátok bizonyos részei üregesek is lehetnek. A 3. ábrán látható turbina az 1. ábrán láthatótól csakis annyiban tér el, hogy ez a turbina radiális turbina és a két (t és u) futólapátkoszorú ugyanazon a korongon van szerelve. Ebben az esetben a gőzt a turbina közepén is bevezethetnők és annak kerületén vezethetnők el. Lehet végül több ily turbinát egymás után is kapcsolni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gőz- vagy gázturbina, mely több egymás mögött alkalmazott, közel azonos nyomás alatt álló térben elhelyezett és