30761. lajstromszámú szabadalom • Betűöntőgép

— 6 alaplemezen vannak megerősítve és a (170) mozgatható mintarészt a helytálló minta­részhez vezetik, ha a két részt öntés czél­jából össze kell illeszteni, mi mellett a ve­zetékek a mozgatható mintarésznek ele­gendő játékteret hagynak, hogy a helytálló mintarészhez képest önműködően beállhas­son, A (174) vezetékdarab (187) kivágással bír, hogy az öntött betű a mintából kilök­hető legyen. A kidobó berendezések tetszés szerinti számú kicserélhető (119) betűkidobóval és egyetlen egy (171) öntőcsapocskakidobóval vannak ellátva. A mindenkor használatban lévő (119) betűkidobó a (172) alaplemezen nyugszik és egy horonnyal van ellátva, melybe a betű kivágását képező (188) ki­ugrás illik. Ezen kidobó a helytálló minta­részben kicserélhető és mindegyik főbetű­nagyság részére egy külön kidobó van al­kalmazva. Az egyik főbetűnagyságról egy másikra való áttérésnél az előbb haszná­latban volt kidobó kiemeltetik és a meg­felelő nagyságúval helyettasíttetik. A ki­dobó mindegyik vége az öntőminta egyik oldalfölületét képezheti és az egyik végét betűöntésre használjuk, míg a másik vége (203)-nál kivágással bír; ezen kivágott vég arra szolgál, hogy egy külön matricza se­gélyével a betűknél alacsonyabb közdara­bokat és négyszögeket öntsünk. Ugyan­azon betűkidobót tehát úgy ugyanazon nagy­ságú betűk, mint közJarabok és négyszö­gek kidobására használhatjuk, a mennyiben a kidobót egyszerűen megfordítjuk. A ki­cserélhető (119) kidobók, mind ugyanazon hosszal bírnak és meghatározott vastagságú betétek behelyezése által a kivánt betű­nagyságra hozatnak. A betűkidobót egy vele összekötött ide-oda menő keresztfej működteti. A (171) betűcsapocska-kidobó a (175) beöntőlemez egy kivágásában van vezetve, melybe tömören illik, hogy a megolvasztott fém részére tömített összeköttetést léte­sítsünk, mely utóbbi azonban elegendő sza­badságot enged, hogy az ide-oda menetnél ne duguljon el. Az összes betűnagyságok önléstnél ugyanazon (171) öntőcsapoeska­j kidobót használjuk, minthogy az öntőnyílás minden betűöntésnél ugyanolyan marad; az öntőcsapocska azonban az öntendő betű­nagyságnak megfelelően változik, minthogy az öntőcsapocskakidobó (192)-nél a (119) betűkidobóhoz van kapcsolva, úgy- hogy ha az utóbbi helyzetét betétek által megvál­toztatjuk, akkor az öntőcsapocskakidobó helyzete hasonlóan megváltozik, úgy hogy ily módon az öntőcsapocska öntőnyílása az öntendő betű nagyságának megfelelően vál­toztatható. A mozgatható mintarész (197) fölülete, a mozgatható mintarész mozgásirányára me­rőlegesen áll és a (184) meghosszabbítás­sal van ellátva,; mely egy a (197) fölü­letre merőleges (199) fölülettel bír. A mű­ködtetésnél az oldalt kissé utánengedő mozgatható mintarész, a helytálló minta­részhez szoríttatik és a két mintarész (197 198) fölületei egymásra ütköznek, miáltal a mozgatható rész a helytálló részhez ké­pest a betűminta zárt helyzetében ponto­san beállíttatik. A mozgatható mintarész (199) fölülete a (180) matriczához hátra­felé terjed (mint az a 12. ábrában ponto­zottan jelölve van) és azon betűmintafölü­letet vagy mintafalat képezi, mely a betű nagyságát határozza meg. A (184) meghosz­szabbítás és a mintát képező (199) fölület egy része a (189) öntőnyílást elzárja, ha a részek össze vannak illesztve. A mozgatható (170) mintarészt derék­szögeket képező fölületek alkotják, melyek a mintaüreg két föiületét képezik. A füg­gélyes fölületet az említett (199) fölület j képezi és utóbbi mélysége az ugyanolyan mélységű (119) betűkidobóval együtt, a be­tűk nagyságát határozza meg. A vízszintes fölület, a részek összehelyezett állapotá­ban, elegendően nyűlik a (119) kidobó fölé, hogy tömör összeköttetést állítsunk elő, és pedig úgy a kisebb, mint a legnagyobb be­tűk öntésénél. A két említett öntőmintafö­lületre keresztirányban egy (178) hasíték j van elrendezve, mely két (182) fokot ké-i pez, melyek az említett függélyes, illetve i vízszintes mintafölületekre merőlegesen áll­nak és melyeken a (180) matricza fölülete

Next

/
Oldalképek
Tartalom