30749. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szarvasgombák s általában tuberaczeák tenyésztésére

Megjelent li)04. évi augusztus hó 10-én. KIR MAGY SZABADALMI I IIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 80749. szám. X/g OSZTÁLY. Eljárás szarvasgombák s általában tuberaceák tenyésztésére. DR SERRA ALBERTO ÉS MATTÉI GIOVANNI ETTORE TANÁROK NÁPOLYBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 január hó 28-ika. A szokásos szarvasgomba elnevezés alatt több gombafajt foglalunk össze, melyek a tuberaceák családjába tartoznak. Az isme­retes fajok és nemek közül (Tuber, Terfezia balsamina, genea, choiromyces stb.) néhányat mint tápszert igen nagyra becsülnek s ez utóbbiak fontos kereskedelmi czikket képez­nek, melyért gyakran igen magas árakat fizetnek. A szarvasgombák mesterséges tenyészté­sére vonatkozólag már számos kísérletet tet­tek, azonban még eddig nem sikerült raczio­nális kulturákat létesíteni. Ennek következ­tében a kereskedelemben levő ily fajta nö­vények kizárólag természetes eredetűek s erdőkből származnak, hol ezzel foglalkozó emberek által szedetnek össze. A szarvasgombák élete két időszakra osz­lik. Az első időszak alatt a gombák a talaj­ban \ agy az erdők humusában saprophytikus életet folytatnak és pedig többé-kevésbé összeszorított mycelium, vagy még inkább rhyzomorphe alakjában. A második időszak­ban a saprophytikus életmódról az élősdi életmódra térnek át, amennyiben egyes nö­vények gyökereit megtámadják azon czélból, hogy ezektől, mycorhizák alakjában a teljes kifejlődésükhöz szükséges elemeket elvonják-Ugyanezen időszak alatt végül spóratartalmú testeket, vagyis valódi szarvasgombákat ké­peznek. Azon növények közül, melyeknek gyöke­rei között ezen második időszakban szarvas­gombák, vagy más tuberaceák tenyészhet­nek, fölemlíthetjük a helianthemum-féléket, továbbá a coniferákat, salicaceákat, cupoii­ferákat, nyírfát stb. A legjobb szarvasgomba­fajok, vagyis a melyek a kereskedésben legértékesebbek, leginkább a tölgyfa gyöke­rein nőnek. A szarvasgombák élősdi természete isme­retes lévén, a francziák és piemontiak al­kalmas helyeken ültetett tölgyerdőkben tö­rekesznek már évek óta termelésüket fokozni. Ezeken a helyeken szarvasgomba-darabokat szórnak szét, azonban állítólag csak 10 év múlva mutatkozik az első termés. Ezen mód­szer igen empirikus és túlságos bizonytalan s amellett későn vezet sikerre, úgy hogy nem képezhet valódi tenyésztési eljárást. Eddig azért nem sikerült gyors és biztos eredményű mesterséges tenyésztést létesí­teni, mert a szarvasgombák spóráit nem tudták csírázásnak indítani. Néhányan (Bou­langer, Bonnier stb.) azt állítják ugyan, hogy sikerült nekik legújabban az ilyen spórákat

Next

/
Oldalképek
Tartalom