30727. lajstromszámú szabadalom • Összeadógép

— 2 tolható (t) fog van elrendezve, mely kerekének végzett teljes fordulata után a kerék kerületén kilép, a szomszédos kerékbe kapaszkodik és azt egy foggal tovább forgatja, mire azonnal ismét eredeti helyzetébe visszalép. Ezen czélból a megfelelő (e f g) szekrények fenekén ellipszisalakú (u) horony van elrendezve, melynek hossztengelye a számláló kerekek hosszabbított átmérője irányában fekszik; ezen (u) horonyba az eltolhatóan elrendezett (t) fogon lévő (v) peczek nyúl, mely a kerék forgásánál váltakozva, az ellipszis egyik pólusától a másikhoz csúszik és ez által a (t) fogat a központhoz hol közelebb hozza, hol távolabbra viszi. Minthogy az ellipszis alakú horony úgy van elrendezve, hogy a (t) fog csúcsa a (v) peczeknek a kerék központjától való legrövidebb távolságánál a több fog kerületén fekszik, a fognak a peczek ellenkező helyzete me'lett a fogak kerületén túl kell lépni és a szomszédos kerékbe kell nyúlni, mely szomszédos kereket azután további forgásnál egy foggal továbbítja. A gép kezelése rendkívül egyszerű. Ha például a 3854—255—21 számokat, mint eddig szokásos, soronkint akarjuk összeadni, akkor az (s) peczket legelőször is az egyeskerék (4) mélyítésébe dugjuk és ezen kereket a nyílirányba az ütközőig forgatjuk. A kerék ezen mozgásánál a (v) peczek azjnnal visszalép az ellipszis külső pólusától és ez által a szomszédos kerék (5) fogának kitér, míg a kerékmozgás befejezesénél a födő (6) számjegye alá jut, míg a (4) jelzéssel ellátott fog a snekrényfödő öblös részében láthatóvá válik. Ha már most az (s) peczket az (5) nyílásba dugjuk, (225 egyese) és a forgást az ütközőig eszközöljük, akkor a kerék (9) számjegye lesz láthatóvá, míg a (t) fog a födőlap(l) számjegye alá jut. Ha végül (1) nyílást vesszük (21. számból) és az ütközőig forgatjuk, akkor a (t) fog előre lép, a (b) tizes kerék (6) fogára üt és azt egy foggal tovább viszi, úgy hogy a födőben (1) számjegy láthatóvá válik stb. Ha az (5— 5—2) tizes számsort akarjuk összeadni, akkor mindenekelőtt az egyés kereket kell kikapcsolni, mert különben szintén közre| működne és az eredményt meghamisítaná. | A kikapcsolás önműködően eszközöltetik, : mert a (b) kerékre gyakorolt nyomásnál az I (m) támaszok sülyednek és egyidejűleg a terhelt kereket oldalt eltolják, minek foly| tán (b)-t a (t) foggal kikapcsolják. A tízesek összeadása a (b) kerék forgatása által ép úgy végeztetik, mint az egyeseké és ép I úgy minden teljes fordulatnál a (c) kerék I egy foggal tovább forgattatik, mert (b) : sülyedése alkalmával a mögötte fekvő ke! rekek is sülyesztetnek. A százas és ezres [ sorok összeadása ugyanoly módon megy ! végbe, mert a (c)-re gyakorolt nyomás ese-i tén ez és a (d) kerék az (a) és (b) kerék-1 tői választatik el és a (d) kerék sülyesz' tése esetén ez az összes többitől visszalép, i Ezekből világos, hogy tetszőleges számokat téteienkint is lehet összeadni. A fönt említett számok összeadása a következő módon menne végbe. Előbb 3854. számmal kezdjük. Az összes kerekeket | 0-ra állítjuk. Ezután az (s) peczket a (d) | kerék (3) nyílásába dugjuk, a kereket le| nyomjuk és nyílirányban az ütközőig forgatjuk. Azután vesszük a (c) keréken (8)-at, lesíilyesztjük [(d) vele megy], és szintén a^ | ütközőig forgatjuk. Ugyanez történik (b) í keréknél (5)-tel és az (a) keréknél (4)-gy el, i úgy hogy a födőlapok kivágásaiban 3854. szám látható; ha ez megtörtént, a 255. szám az által adatik az előbbihez, hogy a (c) kerék (2)-jét, a (5) kerék (5)-jét és végül az (a) kerék (5)-jét az ütközőig forgatjuk. Ekkor a 4109. szám lesz láthatóvá. A folyamat ilykép megy végbe: a (^kerék (2)-jének az ütközőig való mozgatásá| nál (0) lép a nyílásba és egyúttal a (d) I kerék egy foggal tovább forgattatik, úgy hogy előbb 4054. eredmény mutatkozik; a (b) keréknek az (5) számmal való működtetésénél ismét a (0) lép a nyílásba és a (c) kerék egy foggal forgattatik tovább, úgy hogy most már eredménynek 4104. olvasható. Ha végül még az (a) egyes kereket működtetjük, akkor a kész eredmény, 4109. látható.