30722. lajstromszámú szabadalom • Eljárás briketteknek szilárd hulladékokból való előállítására

Megjelent 1904. évi augusztus lió 6-án. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS B0722. szám. II/a. OSZTÁLY. Eljárás briketteknek szilárd hulladékokból való előállítására. CHARLTON THOMAS GARDHOUSE ÉPÍTÉSZ CARLISLEBEN (ANGLIA). A szabadalom bejelentésének napja 1904 íebruár hó 22-ike. Jelen találmány tárgyát eljárás képezi házi, kereskedelmi és gyári hulladékoknak, trágyának vagy hasonlóknak, mindennemű organikus hulladékoknak, mint bélsárnak, vágóhidhulladékoknak, stb. oly kereskedelmi czikkekké való földolgozására, melyek brikettek alakjában tüzelésre használhatók, a mennyiben a nevezett anyagokat megfelelő zárt kazánokban vagy tartányokban addig hevítjük, míg az illó alkatrészek kihajtatnak. Az eljárás foganatosítása czéijából a hulladékokat, miután az értékesebb részeket, mint nagyobb lemezeket, fémdarabokat, kőanyagot, palaczkokat és hasonlókat nagyjában elkülönítettük, oly retortákba helyezzük, melyek hasonlók a gázgyártásnál vagy azon műveleteknél alkalmazott retortákhoz, melyeknél szétbontó hatással bíró desztillácziót végzünk, mint pl. a kokszoló kemenczék. Miután a hulladékokat a retortákba behelyeztük, az utóbbiakkal meleget közlünk. A melegítést czélszerűen regeneratív módon végezzük. A melegítés folytán a hulladékokból kihajtott illó anyagokat a retortákkal összekötött zárt csöveken át vezetjük el, mely csövek vízvezetékkel vagy más megfelelő tartánnyal közlekednek, melyben a kondensálható gázoK folyadékokban kondenzáltainak, míg a gázok többi részét valamely megfelelő kondenzátoron vezetjük át, melyben a gázok további részét föloldjuk. A fönmaradó gázokat ezután skrubberekbe vagy más alkalmas készülékekbe vezetjük az ammónia kiválasztása czéljából, mire a gázokat a retortákat fütő berendezéshez vezetjük és a retorták melegítésére hasznosítjuk. A gázokat azonban ismert módon még tovább is tisztíthatjuk és világításra vagy fűtésre használhatjuk föl. A hulladékok szétbontó desztilláczióját 400° C. alatti hőmérséklet mellett kielégítően végezhetjük, habár nagyobb hőmérsékleteknél jobb eredményeket kapunk. Azonban egész 1000° C.-ig terjedő vagy még nagyobb hőmérsékletet is alkalmazhatunk, megfelelően azon anyagnak vagy anyagoknak, melyeket az illó alkatrészekből akarunk előállítani. A vízvezetékben és kondenzátorokban öszszegyülő folyadékok főleg kátrány- és ammónia tartalmú folyadékokat képeznek, melyek forgalomba hozhatók vagy tovább földolgozhatok épúgy, mint a gázgyárakban. A kátrányt desztilláljuk és a kapott különböző olajokat eltávolítjuk, míg a szurkot vagy annak egy részét a későbbiekben leírt módon használhatjuk föl. Az ammoniumos folyadékot, mint ilyent árusíthatjuk, vagy pe-