30683. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szövőszékeknél horgolt léczekkel bíró szövetek előállítására

— 4 kar az (56) kiugrásokat elhagyja és görgőjével a kiugrás mellett fekvő (58) mélyedésbe lép be, minek következtében a vele kapcsolt (53) kar a (6) bordarész (54) ütközőjére hathat. A (39, 40) exczenternek további forgásánál már most a (6) bordarész ismét siilyed és (7) bordarész emelkedik, illetve a 6. ábrán látható helyzetbe jut. Most azonban az (59) korong (60) kiugrásra kezd hatni, a (61, 62) emelőt elforgatja és a (29) sínt a (64, 65, 66) rudazat közvetítésével a (Hl) hasítékban rugalmas ellenállása ellen előre mozgatja, úgy hogy ez ismét a (32) orr mögé csappan és az orr által helyzetében rögzítve van, egyúttal a (26) szíjvillát és (25) emelőt is elforgatja, tehát a szíjat a (16) ékelt szíjdobra tólja, a (18, 20) korongokat pedig kikapcsolja egymásból. Ebben a pillanatban azonban a (70) emelőkar görgője a rúgó hatása alatt a (68) korong (69) kivágásába csappan és a (36) tengelyt egy félfordulata után elreteszeli. A nyüstösgép a (34 35) emelőt szabadon bocsájtja, úgy hogy ennek (34) karja a (33) mozgatótag kivágásából kilép. A (36) tengely elreteszelése következtében a 6. ábrán látható helyzetbe jutott bordarészek ebben a helyzetben maradnak, a szövőszék újból működésnek indul és sima szövetet állít elő. Ha már most újabb horgolt léczet kell előállítani, a nyüstösgép újból hat a (29) sínre és (34, 35) emelőre, az első szabaddá válva hátra csappan, a (26) szíjvilla a (34, 35) emelő útján a (25) emelővel kapcsolódik, a szíj a laza szíjdobra jut és a (18, 22) korongok egymásba fogódzanak, tehát az (1) tengely és a szövőszék megáll, ellenben a (36) tengely forgásnak indul. Most a (39), illetve (40) exczenter a (6), illetve a (7) bordarészt a legmagasabb, illetve legmélyebb helyzetébe állítja, a (6) bordarészt a magasabb (57) kiugrás pedig, (melyet a (6) bordarész fölfelé mozgásánál a (47) kilincs által elforgatott (48) kilincskerék az (52, 53) emelő elé állított) a (6) bordarészt oldalirányban eltolja, az ezen átmenő hurokfonalak pedig a középszádban levő állófonalak fölött eltolódnak, még pedig a (6) bordarész nagyobb mérvű eltolódásának megfelelően ugyancsak nagyobb mértékben. A hurok és állófonalakat most már a (6), illetve (7) bordarészek teljes slilyesztése, illetve fölemelése után az (5) nyüstök a fölső szádba emelik, hurokfonalakat azonban a (6) bordarész a 8. ábra szerint a nyitott hurokszád kiképzése czéljából telj esen lehúzza, úgy hogy a vetélő a vetiiléket a szádba bevetheti, minek megtörténte után az (5) hámozat a két fonálcsoportot a középszádba emeli, úgy hogy a 9. ábrán látható (II) horgolt lécz képződik. Most már a nyüstös gép a (36) tengelyt elreteszeli és a szövőszéket üzembe hozza, líogy ez újból sima szövetett készítsen. Magától érthető, hogy a nyüstös gép kártyáinak megfelelő lyukasztásával a horgolt léczek egymástól való távolságát tetszés szerint szabhatjuk meg, ép úgy a (49) bütykös korong kiugrásainak megfelelő méretezésével a horgolt léczek mintakötését is tetszőlegesen választhatjuk meg. A 14—16. ábrán a fölső (6) bordarész egy más kiviteli alakja látható, mely arra szolgál, hogy a horgolt léczeket tetszés szerint a szövet egész szélességében végig vezethessük vagy annak csak egyes, egymástól megfelelő távolságban levő szakaszain. Ebből a czélból egy (71) sín van alkalmazva, melynek egész hosszán egymás mellett fekvő (72) bevágásai vannak, hogy azokba a mintának megfelelően a bordafogakat behelyezhessük. A bordafogak rögzítésére a (73) sín és (74) kengyelek szolgálnak. Hogy a bordafogak a (71) sínben függélyes irányban el ne tolódhassanak, ebben egy egész hosszán végignyúló (75) drót fekszik, mely a bordafogak megfelelő bevágásába lép be. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés szövőszékeknél horgolt léczekkel bíró szövetek előállítására, az által jellemezve, hogy a szövőborda kétrészű és a hurokfonalak a fölső, az áilófona'ak az alsó bordarészbe vannak húzva, a bordarészeknek a fonalak be-