30664. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés éghető gázkeverékek előállítására és ennek szabályozására

mely a levegőt a szokásos szerkezetű (f) gázométerbe vezeti. A föltüntetett foganatosítási alaknál, a (g) karburátor a (b) szivattyú és az (f) gázo­méter között az (e) csővel van összekötve, habár mint már említettük, a karburátort a gázométertől a lángzókhoz vezető csővel is köthetjük össze. Ezen karburátor pl. a a föltüntetett módon, vagyis akként lehet szerkesztve, hogy az azon átáramoló levegő kigyóvonalba vezettessék, hogy ekként ele­gendő szénhydrogéneket absorbeáljon. A (g) karburátor mindegyik vége egy-egy (gl) cső segélyével az (e) nyomó csővel van összekötve, mely ezen (gl) csövek között az (el) csappal van ellátva; az egyik (gl) csőben a (h) csap van elrendezve úgy, hogy ezen csapok segélyével az (e) nyomó csö­vön és a (g) karburátoron átáramoló levegő­nek mennyiségét és ezáltal a keveréknek összetételét szabályozhatjuk. Az (e) nyomócsőtől az (i) cső ágazik el, mely a szivattyú által szolgáltatott levegő­nek egy részét a (g) karburátor alatt elren­dezett (j) csatornába vezeti, melyből ezen levegő a (jl) nyílásokon át a szabadba tá­vozik. Az (i) cső a (k) csappal van ellátva, melynek segélyével az azon átáramoló le­vegő mennyiségét szabályozhatjuk. A gázométernek (fl) harangja az (1) láncz segélyével az (e) nyomócsőben elren­dezett (m) csappal van összekötve, mely a levegőnek a gázométerbe való áramlását elzárja, midőn az (fl) gázométerharang leg­magasabb állását éri el. (n) az elvezető csövet jelöli, mely a gázo­métertől a lángzókhoz vezet; ezen csőtől az (o) cső ágazik el, mely az (a) kalorikus légmótor fűtésére szolgáló (p) lángzóba ég­hető keveréket vezet. Ezen (o) cső az (ol) csappal van ellátva, mely az (o2) láncz segélyével a gázométernek (fl) harangjával van összekötve úgy, hogy midőn a gázo­méter teljesen megtelt, a (p) lángzó táplá­lása csökkentetik. A berendezés működése a következő: Mihelyt az (a) motort elindítjuk, ez a (b) szivattyút hozza működésbe, mely az (a) mótor fölhevített levegőjét az (e) csövön keresztül az (f) gázométerbe hajtja miköz­ben egy része karburáltatik; a levegőnek egy része az (i) csövön keresztül a karbu­rátor alatt elrendezett (j) csatornába áramlik és ezáltal a karburátort alulról melegíti. A gázométerből a keverék az (n) csövön a fogyasztás helyére áramlik. Ha a fogyasztás kisebb a termelésnél, akkor az (fl) gázo méterharang megemelkedik és az (m) és (ol) csapokra hatva a gázométerbe áramoló gázkeverék mennyiségét és a (p) lángzónak táplálását csökkenti. Ennek következtében az (a) mótor lassabban kezd járni és telje­sítménye csökken, mivel egyrészt nagyobb ellenállást kell leküzdeni és másrészt keve­sebb hőmennyiséget kap. A mótor fordu­latszámát ezenkívül a (k) csap segélyével is szabályozhatjuk, a mennyiben ennek el­zárásakor a fordulatszám csökken. Fölhevített levegőnek a karburáláshoz való alkalmazása által lehetővé válik nehe­zebb szénhydrogéneket alkalmazni, mint eddig; ezáltal az éghető gáz előállítása gazdaságosabbá válik. A berendezés telje­sítménye ezenkívül még fokozva is van az által, hogy a karburátor előmelegíttetik. Mindezen előnyöket a jelen eljárással és berendezéssel egyszerű módon és minden komplikáczió nélkül az által érjük el, hogy a kalorikus légmótornak a már a szükséges hőfokra fölhevített levegőjét használjuk föl. A kalorikus légmótor fölhevítő levegője alatt a mótor fölhevítésére szolgáló láng égés­termékeinek levegővel való keverékét vagy a mótorhengert elhagyó fáradt levegőt (midőn a kalorikus légmótor nyitott rend­szerű) vagy pedig ezen fáradt levegőnek az égéstermékekkel való keverékét kívánjuk érteni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás éghető keverék előállítására, jellemezve az által, hogy kalorikus lég­mótorokból távozó fölhevített levegőt karburálunk. 2. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy foga­natosítási módja, jellemezve az által, hogy kalorikus légmótorokból távozó

Next

/
Oldalképek
Tartalom