30661. lajstromszámú szabadalom • Rostély ill. talplemez generátorok számára

Megjeleni 1904. évi július lió 30-áu. MAG V. ^s KiR. SZABADALMI VATAL SZABADALMI LEI RAS H066I. szám. II/e. OSZTÁLYRostély, iRetőleg talplemez generátorok számára. CAPITAINE EMIL MÉRNÖK M/m

FRANKFURTBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 január hó 12-ike A jelen találmány czélja az, hogy lehetővé tétessék erőssen előmelegített levegőnek és gőznek generátoroknál való alkalmazása. Az eddig alkalmazott rostélyokat, illetőleg talplemezeket a rajtuk nyugvó izzó szénnek hősége, valamint az alulról hozzájuk vezetett, erősen előmelegített gőz- és légkeverék annyira vörösizzásbi hozta, hogy ez által a rostélypálczáknak ellentálló képessége többékevésbé csökkentetett. E hátrány elkerülése végett megkisérlették a talplemezeket chamotte-réteggel bevonni, mely azonban a salakkotrás alkalmával a szitóvas ütései folytán csakhamar megrongálódik és azonkívül igen nagy hővezető képeséget is mutatott. Jelen találmány lényege most már abban áll, hogy a talplemez, valamint a rostély -pálczák hamuval megtöltött vályúkból képeztetnek, melyek a salakkotrás megkönnyítése végett föl és alá lengethetően vannak elrendezve. A liamú tudvalevőleg a legtökéletesebb szigetelő anyag és abban az esetben, ha a salakkotrás vagy a szivás alkalmával a hamú egy része a nevezett vályúkból véletlenül eltávolíttatnék, az minden külön fölügyelet nélkül önmagától pótoltatik az elégő, illetőleg elgázosítás alatt álló szénből. A mellékelt rajzlapon a találmány tárgyát képező rostély, illetőleg talplemez van bemutatva, hol az 1. ábra részleges függélyes metszet, a 2. ábra egy módosított kiviteli alaknak hasonló metszete, végül a 3. ábra ez utóbbinak részleges fölülnézete. Az 1. ábrán látható (A) talplemez általában csak kisebb méretű generátoroknál talál alkalmazást. E lemez a bemutatott kiviteli alaknál pl. fogasrúd és fogaskerék segélyével mozgatható föl-, illetőleg lefelé. Nagyobb generátoioknál azonban nem elegendő a gyűrűalakú (b) nyílás a gőz és levegő hozzávezetésére s azért ezeknél a köralakú vályú vagy teknő hosszúkás (Al) vályúkká tagoztatik szét, (2. ábra), melyek maguk között egy gyűrűalakú (bl) aknát hagynak szabadon, úgy hogy ezek a vályúk egy olyan rostélyhoz hasonlítanak, melyeknek rostélypálczái szokatlanul nagy szélességgel bírnak. A (c) fölületek, melyek az izzó széntömeggel érintkezésbe jönnek, rendkívül csekélyek a vályúk kiterjedéséhez képest. Éppen ezért viszonylag igen erősen előmelegített légkeveréket lehet e vályúk között az elgázosító aknához vezetni, anélkül hogy eköz-