30650. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyékony szemes és képlékeny anyagok fölosztására

gódzik, melybe a (B6) tekeresrúgó van be- ' szerelve. Ez a (B7) rúddal van kapcsolva, mely az (L) szán alatt van ágyazva és ideoda mozgását a (B9) orrok segélyével viszi át a szán két (B8) rúdjára. A. (B8) rudakon ezenkívül (B10) kiugrások is ki vannak képezve, melyek az (F2) dugattyúk mozgását idézik elő. Mint azt előbb leírtuk, a szán bizonyos időpontokban oldalirányban mozdul el, ugyanekkor a (B7) szán is az eredeti állásába tér vissza, hogy a másik dugattyúra hatást gyakorol joD. Az ily módon földolgozandó anyagokat szerkezetüknek megfelelő tartályokba ürítjük. Hogy a tapadva maradt anyagot teljesen eltávolíthassuk, a 6. és 7. ábrán látható berendezést alkalmazzuk. A (K) korong hátsó oldalán egy spirálfölület van kiképezve, melyre az adott pillanatokban a (C3) rudakat befolyásoló két (C2) szögemelő hat. Eme (C3) rudak a (C4) emelőket működtetik, melyek a maguk részéről fölváltva a (C5) emelőkre hatnak (7. ábra). A (C5) emelők fölső végein rudak vannak megerősítve, melyek a (C7) lehúzókat vagy késeket viselik. Eme lehúzok fölváltva mozognak lefelé és így a szán vezető föliiletét és a dugattyú homlokfölületét az ehhez tapadt anyagtól megtisztítják. Hogy az (F P) hengerek dugattyúit kenhessük és szükség esetén a fölosztott anyagot alkalmas bevonattal láthassuk el, a 8. és 9. ábrán látható berendezéshez folyamodtunk. Az (FI) dugattyúk kerületén (Dl) kiterjedő gyűrűk és egy (D2) horony vannak kiképezve, a dugattyú és henger fala között pedig a (D2) horony minden oldalán egy-egy gyűrűalakú tér marad szabadon. Ebbe a horonyba egy spirálrúgót fektetünk, melynek lyukacsos anyagból formált magja van. A horonnyal egy az (FI) dugattyúba fúrt, ennek külső fölületétől kiinduló (D3) furat közlekedik, az (FI) dugattyúval pedig egy kis (D4) szivattyú van összekötve, melynek hengere a dugattyúval együtt ide-oda mozog. A (Di) szivattyú dugattyúrúdja a (D5) oszlopon van megerősítve (9. ábra), üreges és az ugyancsak üreges (D5) oszlop-1 6 ól kap kenőanyagot. A kenőanyagot á szivattyú a dugattyú kifelé mozgásánál beszívja, befelé mozgásánál pedig az (FI) dugattyúba és innen a (D2) horony két oldalán képződő gyűrűalakú térbe nyomja, úgy hogy a kenőanyag a henger falát bevonja. A kenőanyag-készletet a közepén kiemelkedéssel bíró (D6) csatornába lecsepegő kenőanyag pótolja. A ^(D6) csatornából a kenőanyag az üreges (D5) oszlopba jut, innen pedig a már jelzett módon folyik a hengerbe. Különböző anyagok földolgozásánál különböző alakú dugattyúk lesznek szükségesek. A 10. ábra egy különleges kiviteli alak hosszmetszetét és hátúinézetét ábrázolja. A dugattyú teste — hogy súlyát csökkenthessük — a (Gl) üreggel van ellátva, hátsó oldalán pedig a kiterjedőgyűrű fölvételére szolgáló (G2) horonnyal van ellátva. A dugattyú átmérője pontosan megegyezik a hengerével és hosszának csak bizonyos szakaszán van egy majdnem teljesen köralakú (H4) rész kiképezve, melynek átmérője a hengerénél kisebb. A dugattyú homlokfölületén a (G5) fémlemez van fölerősítve, melynek átmérője külső végén a hengerével egyenlő és mely hátrafelé le van rézsülve, úgy hogy a lemez ós a hengerfal között a 10. ábrán látható tér marad szabadon. A kenés teljesen az előbb leírt módon történik, (G7) jelzi a kenőszivattyút. Alt. ábra egy más kiviteli alakot ábrázol, melynél a henger átmérőjével egyenlő átmérőjű fémlemez van alkalmazva és ennek kerületén egymástól bizonyos távolságban több lapos (H2) darab elrendezve. A jelzett darabok között levő gyűrűalakú tér le van rézsülve, mint azt az 0. ábrán (H4)-nél jeleztük. A dugattyú hátsó oldalán a (H5) szivattyú van az előbb leírt módon megerősítve és a szivattyúcső fölső végén a félköralakú (J) fémgyűrűvel fölszerelt (H6) toldat alkalmazva. A félköralakú (J) gyűrű külső fölületén a kenőanyag átvezetésére szolgáló üreg van kiképezve, a dugattyú hátsó oldala és a félköralakú (J) gyűrű között pedig a (J2) tér szabadon hagyva,