30650. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyékony szemes és képlékeny anyagok fölosztására
Megjelent 1904. évi julius hó 30-án. MAGY -jW KIR. SZABADALMI H IVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 30650. szám. x/j. OSZTÁLY. Berendezés folyékony, szemes és képlékeny anyagok fölosztására THOMSON DÁVID MÉRNÖK EDINBURGHBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 április hó 19-ike. A találmány czélja az, liogy különböző anyagokat űrmértékek használatával a gyakorlati követelményeket kielégítő pontossággal lehessen egyenlő részekre osztani és hogy az ily anyagokat, pl. kenyértésztát a fölosztással egyidejűleg oly anyagokkal is bevonhassuk, melyek a képződő kérget javítják, az erjedést szabályozzák, az egyes darabok nem kivánt egymáshoz tapadását meggátolják és ezek kezelését mindaddig, míg az illető darab végleges alakját el nem nyerte, megkönnyítik. A fölosztandó anyagok folyékonyak, szívósak, képlékenyek, szemesek vagy poralak úak és tetszőleges fajsúlyuak, rúgalmasak, rúgalmatlanok, összenyomhatok, vagy össze nem nyomhatók lehetnek, így pl. híg vagy sűrű tészta, szörp, gabona, liszt, krétapor, agyag, festék stb. képezheti azokat. A kitűzött czélt akként érjük el, hogy a szétosztandó anyagot egyenletes nyomásnak vetjük alá, mikor annak sűrűsége is egyenletessé válik, ezután ponto3 űrmértékek használatával fölosztjuk, úgy hogy egyenlő súlyú darabokat állítunk elő. A föntebb jelzett elv szerint dolgozó berendezés az 1. ábrán hosszanti metszetben, a 2. ábrán pedig keresztmetszetben látható. A földolgor/ , indó anyagot az (A) tartályba töltjük, honnan az a (B) szállítócsigába jut. Ez a szállítócsiga az anyagot a (C) hengerben tolja előre, mely egészen a (D) keresztmetszetéig változatlan átmérővel bír, azután innen az (E) torkolatáig kúposán megszűkül. A hengerből az anyag az egyik vagy másik (P F) hengerbe ürül (2. ábra), melyek fölváltva telnek meg és ürülnek ki. A 4. ábra eme két henger metszetét ábrázolja. A hengerek szerelésére szolgáló szán ide-oda mozgását a (G) hajtótengely idézi elő, melyre a (H) fogaskerék van fölékelve, ez a fogaskerék az (I) fogaskerékbe fogódzik és így a közvetlenül a (G) tengely alatt ágyazott (J) tengelyt forgatja, melyre a (K) korong van fölékelve. Eme (K) korong oldalfölületén egy exczenterhorony van kiképezve, melybe az (M) emelő egyik vége fogódzik, míg az emelő másik végén kiképezett (Ml) fogasív a szánra szerelt (M2) fogasrúdba kapcsolódik és ezt ide-oda mozgásnak indítja (1. és 2. ábra). A (B) csiga forgását a (P) tengelyre ékelt (0) fogaskereket fogaskerék- vagy lánczáttevés útján hajtó (N) kerék idézi elő, a mennyiben a (P) tengelyre egy (Q) kúpkerék van fölékelve, ez pedig a (Ql) kúpkerékkel van egy szíj útján összekötve és ily módon hajtja az (R) fogaskerék útján az (S) fogas-
