30649. lajstromszámú szabadalom • Arczirányban való evezésre szolgáló evezőkészülék csónakok részére

Megjelent 1 904. évi julius hó 3Q-áii. MAGY. KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 30649. szám. XV/c. OSZTÁLY. Arczirányban való evezésre szolgáló evezó'készűlék csónakok részére. SCHAEFER JULES MÉRNÖK NEÜILLYBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 november hó 17-ike. Jelen találmány tárgyát csónakokon alkal­mazandó evezőkészülék képezi, mely lehetővé teszi, liogy evezés közben arcczal az út­irányba legyünk fordulva. A mellékelt rajzon jelen készüléknek egy példaképeni kiviteli alakja van föl­tüntetve. Az 1. ábra a készülék elölnézete, a 2. « pedig fölülnézete. Az (1) csónak, melyen a készülék alkal­mazva van, egy úgynevezett lélekvesztő, melynél az evezős részére nincsen egy külön ülőpad alkalmazva. Az evezős csónak eleje (orra) között egy kis (2) árbocz látható, melyhez az evező­készülék hozzá van erősítve. A (3) evező nem leng, mint eddig szoká­sos volt, egy az evezőrúd közepe felé eső pontja körül, hanem annak legvégsőbb pontja körül. E czélból az evezőrudak végpontjára egy-egy (4) gyűrű van ráerősítve, mely a (2) árboczra erősített (5) kampóba beakaszt­ható. A (2) árboczra továbbá még egy (8) kampó is meg van erősítve, melyre a víz­szintesen fekvő (6) kar van a (7) gyűrű se­gélyével forgathatóan alkalmazva. A (6) karra azonkívül még a (9) láncz is hozzá van kötve, melynek (10) szeme az (5) kam­póba van beakasztva. Az (5) kampó fölfelé, a (8) kampó pedig lefelé van irányítva és egy függélyesbe esnek. A (9) láncznak (10) szeme az evező­rúd (4) gyűrűje fölött fekszik, úgy hogy az (5) kampó lefelé, a (8) kampó pedig fölfelé huzatik. A (6) kar a (11) húzórúd tartójául szolgál, melynek segélyével az evezőt moz­gásba hozzuk. A (11) húzórúd egyik végén a (12) kézifogantyúval, a másik végén pedig (13) kampóval van ellátva, mely utóbbi egy az evezőrúdra erősített (14) fülbe kapasz­kodik. A (11) rúdon még (15) bütykök van­nak alkalmazva, melyek között a (6) kar fekszik, úgy hogy utóbbi a (13) kampótól és (14) fültől mindig egy bizonyos megha­tározott távolságban marad. A (12) fogantyúnak lenyomásánál a (16) lapát a vízből kiemelkedik, a fogantyúnak fölemelésénél pedig a vízbe merül, mivel a húzórúd emeltyűként működik, melynek tá­maszpontja a mozgó (6) karon van. Ha a fogantyúra húzó vagy nyomó hatást gya­korolunk, akkor az evezőlap hátra vagy előre mozog, a húzórúd pedig a (6) karon csúszik. Hogy a csónakot előre hajtsuk, a lenyo­mott fogantyúnál fogva előre mozgatott (16) lapátot a (12) fogantyúnak megemelése által a vízbe merítjük s azután a fogantyú hú­zása által hátrafelé mozgatjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom