30649. lajstromszámú szabadalom • Arczirányban való evezésre szolgáló evezőkészülék csónakok részére
Megjelent 1 904. évi julius hó 3Q-áii. MAGY. KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 30649. szám. XV/c. OSZTÁLY. Arczirányban való evezésre szolgáló evezó'készűlék csónakok részére. SCHAEFER JULES MÉRNÖK NEÜILLYBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 november hó 17-ike. Jelen találmány tárgyát csónakokon alkalmazandó evezőkészülék képezi, mely lehetővé teszi, liogy evezés közben arcczal az útirányba legyünk fordulva. A mellékelt rajzon jelen készüléknek egy példaképeni kiviteli alakja van föltüntetve. Az 1. ábra a készülék elölnézete, a 2. « pedig fölülnézete. Az (1) csónak, melyen a készülék alkalmazva van, egy úgynevezett lélekvesztő, melynél az evezős részére nincsen egy külön ülőpad alkalmazva. Az evezős csónak eleje (orra) között egy kis (2) árbocz látható, melyhez az evezőkészülék hozzá van erősítve. A (3) evező nem leng, mint eddig szokásos volt, egy az evezőrúd közepe felé eső pontja körül, hanem annak legvégsőbb pontja körül. E czélból az evezőrudak végpontjára egy-egy (4) gyűrű van ráerősítve, mely a (2) árboczra erősített (5) kampóba beakasztható. A (2) árboczra továbbá még egy (8) kampó is meg van erősítve, melyre a vízszintesen fekvő (6) kar van a (7) gyűrű segélyével forgathatóan alkalmazva. A (6) karra azonkívül még a (9) láncz is hozzá van kötve, melynek (10) szeme az (5) kampóba van beakasztva. Az (5) kampó fölfelé, a (8) kampó pedig lefelé van irányítva és egy függélyesbe esnek. A (9) láncznak (10) szeme az evezőrúd (4) gyűrűje fölött fekszik, úgy hogy az (5) kampó lefelé, a (8) kampó pedig fölfelé huzatik. A (6) kar a (11) húzórúd tartójául szolgál, melynek segélyével az evezőt mozgásba hozzuk. A (11) húzórúd egyik végén a (12) kézifogantyúval, a másik végén pedig (13) kampóval van ellátva, mely utóbbi egy az evezőrúdra erősített (14) fülbe kapaszkodik. A (11) rúdon még (15) bütykök vannak alkalmazva, melyek között a (6) kar fekszik, úgy hogy utóbbi a (13) kampótól és (14) fültől mindig egy bizonyos meghatározott távolságban marad. A (12) fogantyúnak lenyomásánál a (16) lapát a vízből kiemelkedik, a fogantyúnak fölemelésénél pedig a vízbe merül, mivel a húzórúd emeltyűként működik, melynek támaszpontja a mozgó (6) karon van. Ha a fogantyúra húzó vagy nyomó hatást gyakorolunk, akkor az evezőlap hátra vagy előre mozog, a húzórúd pedig a (6) karon csúszik. Hogy a csónakot előre hajtsuk, a lenyomott fogantyúnál fogva előre mozgatott (16) lapátot a (12) fogantyúnak megemelése által a vízbe merítjük s azután a fogantyú húzása által hátrafelé mozgatjuk.