30644. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a levegő nitrogénjének lekötésére

Megjelent 1904. évi julius lió 30-án. MAGY. KIR. Ml-t SZABADALMI I IIVATAL SZABADALMI LEIRAS 30644. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás a levegő nitrogénjének lekötésére. Dn MEHNER HERMANN CHEMIKUS BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 február hó 12-ike. A gyakorlatban alkáli, szón és a levegő nitrogénjének keverékéből a nitrogén vegyü­leteit csak nagy nehézségek leküzdése mellett sikerül előállítani. Eme nehézségek magyarázata magukban a reakczió föltételei­ben keresendő, melyek a következők : magas hőmérséklet, endothermikus reakczió, redu­káló közegek jelenléte, a reakczióba lépő keverék alkálikus jellege és drágasága, a nehézségek hatása pedig a csekély terme­lési hányadban nyilvánul. Mindezek a nehéz­ségek elkerülhetők a találmány tárgyát képező eljárás alkalmazásával. j A találmány tárgyát képező eljárást leg- ! egyszerűbben a csatolt rajz 1. ábráján lát­ható berendezés használatának alapján ismer­tethetjük. Ez a berendezés lényegében az 1. ábrán látható, szénnel vagy kokszszal telt ós a (c) csövön át levegővel vagy más, szabad nitro­gént tartalmazó gázkeverékkel fúvatott (i a b) aknakemenczéből áll, melynek két (m) és (e) gázelvezető csöve van, úgy hogy a be­fúvatott gázáramot az elvezetőcsövek szabá­lyozótagjainak megfelelő beállításával egy erősebb fölfelé és gyengébb lefelé irányult j áramra oszthatjuk és melybe a (d) csövön hevenfolyó silikatot (alkáli- és alkáliföldfém­silikatot) vezethetünk be. Minthogy ezt a silikatot a szénből vagy kokszból képződő hamú fertőzi és azt alkálitartalmú salakká alakítja át, ily salakkal is lehet azt helyet­tesíteni. Ez a silikat (salak) az aknakemencze (i) övében — hol a befuvatott sok levegő a szenet széndioxyddá (C02) égeti el — rendkívül fölhevül és a rövid Siemens-féle generátor gyanánt szereplő (a) övön, — melybe csak kevés levegőt fuvatunk és melyben a szén ezért csak szénoxiddá (CO) ég el — a tulajdonképeni (b) reakczióövbe csepeg, míg az (i) övben képződött széndi­oxydtartalmú gázok fölül az (m) csövön át távoznak. A (b) övben a redukáló légkörben cyanvegyületek képződnek, melyek képző­déséhez szükséges hőt a meleg silikát (salak) fedezi. A cyanvegyületek — melyek képző­dése úgy magyarázható, hogy a silikátból alkálifémek gőzei fejlődnek, melyek az (a) övből jövő szénoxyd és nitrogén keveréké­vel izzó szén jelenlétében találkoznak — széndioxyddal és kevés fölösleges nitrogén­nel keverve lefelé áramolnak és az (e) csövön át távoznak, míg a még mindig meleg salak az (f) rétegnél a szén elválik és a Ctövön át lefolyik, hogy azután össze­gyűjtve a (d) csövön át ismét a kemenczébe legyen vezethető. Ezenközben — hogy a silikat (salak) megcsappant alkálitartalmát

Next

/
Oldalképek
Tartalom