30643. lajstromszámú szabadalom • Alap- és tartólemez

- § -helyezve. Ezen golyós csapágyak két (4, 5) tányérból állnak, melyek egymáshoz illesz­kedő, pl. öt (8) golyó fölvételére való (6. 7) csatornákkal bírnak. A (4, 5) tányérok fél­gömbszerűen legömbölyített (9, 10) forgó csatornákkal birnak. A (4, 5) tányérok fél­gömbszerűen legömbölyített (9, 10) forgó csapokkal vannak ellátva, melyeknek segít­ségével az (1, 2) lemezek megfelelő kivá­jásaiban lengően és forgathatóan vannak ágyazva. A négy sarokponton a két (1, 2) lemez között még egy-egy (11) golyó van elren­dezve, melyek a lemez megfelelő, egymással szemben fekvő üregeiben helyzetükben meg­tartatnak. 3. ábra hosszmetszetben és 4. ábra fölülnézetben egy oly berendezést ábrázol, melynél az (1, 2) lemezek között még egy harmadik (12) lemez is van elren­dezve. Ezen foganatosításnál az egyes go­lyók egymástól vízszintes irányban el vannak választva, függélyes irányban azonban páro­san egymás fölött fekszenek, azonban itt is, mint pl. a (13) golyók, a (12) középlemez által egymástól elválaszthatók vagy pedig, mint a (14) golyók, egymással érintkezhet­nek. Azon helyeken, melyeken egymással érintkező (14) golyókat akarunk elrendezni, a (12) középlemezt át kell fúrni. A (14) go­lyók ezen furatokban vezettetnek. Az összes golyók egymással szemben fekvő csapágyak­ban vagy (15) kivájatokban vannak vezetve. Az 5. ábrán föltüntetett foganatosítási alak hosszmetszetben tűnteti föl a találmány tárgyának legegyszerűbb szerkezetét. Itt a két (1, 2) lemez a lemez fölületén alkalma­san elosztott egyes (16) golyók által tarta­tik egymástól távol, mely golyók a lemezek­nek egymással szemben lévő csapágyaiban vagy (17) kivájásaiban vannak vezetve. A 6, 7. és 8. ábrák oly szerkezetet áb­rázolnak, melynél golyók és hengerek egy középső lemezzel kombinálva találnak alkal­mazást. A 8. ábra fölülnézetben tünteti föl ezen szerkezetet, a 7. ábra a 8. ábra C—D vonala szerint vett hosszmetszetet, a 6. ábra a 8. ábra A—B vonala szerint vett keresztmetszetet ábrázol. Itt egymás fölött fekvő egyes (18) golyó­kon kívül, melyek úgy az (1, 2), mint a kö­zépső (12) lemezben vannak ágyazva, még egymással érintkező (19) golyókból álló (20) hengereken nyugvó keresztirányú sorok ta­lálnak alkalmazást. Ezen hengerek az alsó (1) lemezben vannak ágyazva és oldaleltoló­dás ellen úgy az (1), mint a középső (12) lemez által vannak biztosítva. A keresztirá­nyú sorok (19) golyói egymással érintkez­nek, a (20) hengereket legfölsőbb részükben érintik és a (2) lemezt is csak az érinkezési pontokon tartják. A (20) hengerek, valamint a golyósorok számára az (1, 2) lemezekben keresztirányú (21) csatornák, valamint a középső (12) le­mezben megfelelő (22) kivágások vaunak elrendezve. A lemezeknek a golyók és hen­gerek számára való csapágyüregei nagyobb átmérővel bírnak, mint a golyók vagy hen­gerek átmérője, úgy hogy a golyók csak egy érintkezési pontban, a hengerek csak egy érintkezési vonalban támaszkodnak. Ezen elrendezés a golyóknak és henge­reknek bizonyos határok között oldalmoz­gást enged meg, ha esetleg lökések vagy lengések lépnének föl és a golyóknak és hengereknek a legmélyebb pontra való visz­szatérését idézi elő. A lemezek emellett a közbeiktatott gördülő vagy forgó testek ál­tal egymástól bizonyos távolságban tartatnak. A 3., 4., illetve 6., 7., 8. ábrákban föl­tüntetett foganatosítási alakok előnye abban áll. hogy az egymás fölött fekvő különböző gördülési, illetve forgási pontok folytán eset­leges lökések vagy lengések tökéletesebben osztatnak el. Az összes szerkezeteknél a golyók és hengerek, ha az (1, 2) vagy (12) lemezek egyikét érő valamely lökés által normális helyzetükből kitérnek, ezen hely­zetbe mindenkor visszatérni törekednek és csapágyaik legmélyebb helyeit igyekszenek elfoglalni. Bár jelen találmány tárgyánál első sorban golyók alkalmazása van tervezve, helyettük bármely más gördülő vagy forgó test nyer­het alkalmazást, amennyiben azon tulajdon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom