30641. lajstromszámú szabadalom • Eljárás víziállatok életben tartására

J&SCBiZáSZ. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI ^Kg H IVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 30641. szám. XV/d. OSZTÁLY. Eljárás víziállatok életben tartására. KLEINSCHMIDT FRIGYES KEBESKEDŐ BUCABESTBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 február hó 13-ika. A vízben élő állatok, pl. halak, teknősbékák stb. életben tartása, szállítása és eltartása czéljából eddig csak igen korlátolt módon s nagy veszteségek mellett volt lehetséges, mivel a vizet nem lehetett a kívánt mértékben megújítani. A kilélegzési termékek és váladékok a vizet csakhamar úgy megrontották, hogy az állatok kezdtek elpusztulni, minek következtében egy bizonyos időnél tovább tartó szállítás és eltartás ki volt zárva. Amellett még azt is tekintetbe kell venni, hogy a vízmennyiségnek az állatok tömegéhez való viszonya a legkedvezőbb körülmények között sem lehet kisebb, mint 10 : 3. A friss víznek az állatok az előtti tartózkodási helyéről való bevezetése igen költséges és nehéz, a friss kút- vagy folyóvíz stb. pedig a minőség külömböző volta miatt kedvezőtlen hatással van az állatokra, úgy hogy a víz megújításának ezen módja szállítási czélokra nem alkalmas. A víznek szűrés általi tisztítása, valamint levegő vagy oxigén bevezetése az állatok elpusztulását nem akadályozhatja meg és így teljesen sikertelen. A szállítás és eltartás alkalmával fölmerülő összes hátrányokat, tehát a nagy holt terhet, az állatok tömegéhez viszonyítva, nagy vízszükségletet, továbbá az elpusztulásból eredő veszteségeket megszünteti a jelen találmány, mely az alábbiakban részletesen le fog iratni. A szállításra és eltartásra szolgáló vizet az állatok eredeti tartózkodási helyéről veszünk s tartányokba vagy kádakba töltve, a szállítandó vagy eltartandó állatok behelyezése után folytonos keringésben tartjuk, miközben állandóan ozon segélyével regeneráljuk. Az ozonnak a vízre gyakorolt hatása folytán az állatok lélegzési művelete következtében fejlődő szénoxid, mely a vízben nagy mennyiségben van jelen, eltávolíttatik s a víz oxigénnel telíttetik, mivel a víz az ozont nagy mennyiségben nyeli el, miközben az ozon szétesik. Az állatok váladékai az ozon erős oxidáló képessége következtében oxidáltatnak, mig a nehezebben oxidálható váladékok egyszerű szűrő segélyével akadályoztatnak meg a tartányban való visszatérésben. A tarrányba visszafolyó víz tehát állandóan tiszta s az oxigénnel való telítés folytán az állatok életben tartására alkalmas. Ezen eljárás lehetővé teszi, hogy az állatok mindig az eredeti vízben legyenek tarthatók, mely a folytonos regenerálás követ-