30627. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a hajóágyúk önműködő elsütésére szolgáló készülék lökéstől mentesen való szerelésére

hogy a rugók nyugalmi helyzetüket foglalják el akkor, ha a készülék az említett helyzetbe beállott. A mellékelt rajzon egy a jelen újítás értelmében szerkesztett szerelési berendezés különböző kiviteli alakjai vannak bemutatva, és pedig: 1., 2. és 3. ábrák a készülék egyik kiviteli alakját ábrázolják függélyes hosszmetszetben, fölülnézetben és oldalnézetben, 4., 5. és 6. ábrák a lökést fölvevő berendezés egy másik kiviteli alakjának analóg föltüntetései, 7., 8. és 9. ábrák két további kiviteli alakot mutatnak függélyes metszetben, illetőleg részletben. A szerkezet a következő: A sematikusan jelzett (n) kar azon alkatrészt képviseli, mely az ágyú elevatiómozgásában részt vesz és melyhez a jelenlegi ismert kiviteli alakoknál az elsütő (m) készülék közvetlenül van erősítve. Az (m) elsütő készüléket (1., 2. és 3. ábrák) egy (a) orsó tartja, mely egy kúpos (c) tokban az által van fölfüggesztve, hogy az (a) orsót egy a (c) tok (f) feneke és az (a) orsó egy (1) karimája között elrendezett erős (h) rúgó tartja, míg egy második, az (1) karima fölső lapja és a (c) tok födele között elrendezett gyöngébb (k) rúgó az (a) orsó (1) karimáját a (h) rúgóhoz nyomja. Hogy az (a) orsó, mely ezen fölfüggesztés folytán bizonyos határok között föl- és lemozoghat. oldalirányban is kilenghessen, de mindig újra visszahelyezkedjék a (c) tokhoz viszonyítva bizonyos normális állásba, az egy, a (c) tok födelébe befoglalt (g) gombcsuklón megy keresztül és egy uégyzet vagy szabályos sokszögalakú (b) karimával van ellátva, melynek oldalaira a kúpos (c) tok köpenyfölületén elrendezett és a (b) karimára támaszkodó (d) lemezrúgó k végei nyomást gyakorolnak. Az (a) orsót tehát a (b) karima oldalait érintő (d) nemezrugók együttes hatása folytonosan középhelyzetében tartja és abba önműködően mindig visszatereli, ha az valamely okból a középhelyzetből kilendíttetnék. E szerint, ha a (c) tok, lökés folytán, valamely irányban kitér, az (m) készülék e mozgásban csak oly mértékben vesz részt, a mily mértékben azt azon rúgó vagy rugók ellennyomása kényszeríti, mely vagy melyek a nyugalmi helyzetében maradt (b) karima által elhajlíttatott, illetőleg elhajlíttattak, lökő hatás végeztével tehát az (m) készülék a (c) tokhoz viszonyitott normális helyzetét fogja ismét elfoglalni. Epp így a készülék valamely fölülről lefelé vagy megfordított irányban ható lökés esetén is képes, rugósan történt fölfüggesztésénél fogva, a lökés hatásához képest visszamaradni. A 4., 5. és 6. ábrákon bemutatott szerelési módnál az (m) készülék nem stabil, hanem labil módon van fölfüggesztve, illetőleg alátámasztva, mimellett az erősebb (h) rúgó az által tartja az (m) készüléket, hogy e rúgó az (a) orsó egy (i) karimájára hat, míg a kisebb, a (c) tok fenekének alsó oldalára támasztó (k) rúgó az (m) elsütő készüléket a nagyobb (h) rúgó hatása ellenében kissé lefelé húzza, úgy hogy itt is a készüléknek úgy lefelé, mint fölfelé való elmozgása csak a két, egymással ellentétben működő (h, k) rúgó egyikének egyidejű igénybevételével következhetik be. Természetes, hogy ezen berendezésnél is lehetett volna az 1—3. ábrákkal kapcsolatban ismertetett (d) lemezrugókat alkalmazni, ezen kiviteli alaknál azonban ezek rugalmasan szerelt (u) dugattyúkkal vannak helyettesítve, melyek a készüléket tartó (a) orsó fölső prizmatikus részének oldalaira támaszkodnak és a (c) tokon elrendezett (v) hengerekben nyerik vezetésüket. Az (u) dugattyúk löketét a (j) dugattyúrudak végén elrendezett (w) csavaranyák határolják és ezek segélyével a lökethosszak megfelelően beállíthatók. Lökőhatás esetében a lökés irányával ellentétesen ható (u) dugattyúk itt is visszaszoríttatnak, a maguk részéről ismét csekélyebb mértékben hatnak az (a) orsóra és a lökőhatás megszűntével ismét elfoglalják normális helyzetüket. A 7. ábrán látható kiviteli alaknál a rugalmas fölfüggesztés úgy történik, hogy a