30613. lajstromszámú szabadalom • Élessarkú lyukak fúrására szolgáló fúró
Megjelent J 904. évi jull us hó a l -én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 80613. szám. XVI/D. OSZTÁLYÉlessarkú lyukak fúrására szolgáló fúró. AUERBACH KARL GYÁROS DBESDENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 november hó 17-ike. Szögletes lyukak fúrására szolgáló oly fúrókkal, melyeknek szára a fúrónak éles részével egyenlő átmérővel bír, nem lehet a lyukaknak sarkait élesre készíteni; ha pedig a fúró szára vastagabb, mint annak metsző része, akkor a lyuk sarkai ugyan élesek lesznek, de a lyuk oldalai befelé hajlanak. A jelen találmány tárgyát képező fúrónál a szárátmérő a metsző rész átmérőjével egy meghatározott viszonyban van s a szá sokszögalakú keresztmetszettel bír, melynek oldalai ívnlakúak. Ezen sokszög záróoldalát egy különleges ívdarab képezi, a fúrónak metsző része pedig úgy van állítva, hogy az egyik metszőéi a záróívnek középtengelyébe pontosan beleesik s ezen ívnek középpontját érinti. Jelen fúró a mellékelt rajzon van föltiintetve. Az 1. és 2. ábrák egy négy, illetve hatszögletes lyukak fúrására szolgáló fúró szárának keresztmetszetét mutatják, míg a 3. ábrán a metszőéinek vezetési módja van föltüntetve, ha a fúró szárát a lyukmintában forgatjuk, végül a 4—11. ábrákon a fúrónak több kiviteli alakja látható. Az 1. ábrán pontozva berajzolt (a) négyzet és a 2. ábrán pontozva berajzolt (a') hatszög a fúrandó lyukat, a külső nagyobbik (b) négyzet és (b') hatszög pedig a fúrószár vezetékét (lyukminta) jelölik, míg a (c d, d e, e f, f c) (1. ábra, illetve (c d, d g, g e, e f, f h, h c) (2. ábra) ívekből álló sokszögek a két fúrószárnak keresztszelvényét képezik. Ezen sokszögeket a következőképen szerkesztjük : Az (a) négyzet, iiletve (a') hatszög egy tetszőleges oldalának (i) felezőpontjából két ívet írunk le, melyeknek (k és 1) sugara oly nagy, mint a belső (a), illetve (a') idom megfelelő oldala és a külső (b), illetve (b') idomoknak vele párhuzamos oldalai közötti legkisebb távolság. Ezen ívek hosszabbika a külső idomnak két oldalát az (e és f) pontokban metszi, melyekből az (m és n) sugarakkal, melyek a (k és 1) sugarak hoszszának összegével egyenlők, újból két körívet írunk le, melyek a kisebbik körívvel (d és c)-nél találkoznak. Négyzetalakú lyukak fúrására szolgáló fúrók szárainál az utoljára húzott körívek az (1) sugárral húzott körívet (e)-nél és (f)-nél metszik s ennek következtében a sokszöget zárják. Hat, nyolcz JMMHMMIMHMMH
