30590. lajstromszámú szabadalom • Szikrapálya elrendezés elektromos vezetékeknél, ezeknek a villámcsapás és a feszültség túlságos növekedés ellen való megvédésére

íVlegjelent J9<)4. évi julius Itó 21-én. MAGY SZABADALMI 11 VATAL SZABADALMI LEI RAS 80590. szám. Vll/g. OSZTÁLY. Szikrapálya-elrendezés elektromos vezetékeknél, ezeknek a villámcsapás és a feszültség túlságos növekedése ellen való megvédésére. LAND- UND SEEKABELWERKE AKTIENGESELLSCHAFT CZÉG CÖLN-NIPPESBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 november hó 23-ika. Az elektromos vezetékeket villámcsapás ellen, váltakozó áramú hálózatokat pedig a feszúlség túlságos növekedése ellen úgynevezett szikrapályák alkalmazásával lehet megvédeni, melyeket a földre kapcsoló vezetékbe iktatunk be. A jelzett szikrapályáknak az a hátrányuk, hogy azokat a kiegyenlítendő feszültségnek megfelelően rövidre kell méretezni, minek ismét az a következménye, hogy a szikrapálya egymáshoz közel álló elektródái között a rovarok, eső, hó stb. gyakran rövidzáródást idéznek elő. A találmány tárgya egy szikrapályaelrendezés, mely lehetővé teszi, hogy az elektródákat a kiegyenlítendő feszültségnek megfelelő távolságnál nagyobb távolságban állítsuk be és hogy a szikrapályán a szikrák mégis a kívánt feszültség föllépte esetén csapjanak át. Ebből a czélból az (a) szikrapályát, mely az (1) vezeték védésére szolgál, oly hosszúra készítjük, hogy a kiegyenlítendő feszültség a szikrapályán szikrát ne létesíthessen és így az áram az (e) földvezetékbe be ne juthasson. így pl. ha a kiegyenlítendő feszültség körülbelül 5 mm, vastagságú levegőrétegen volna képes átcsapni, az (m n) elektródák egymástól való távolságát 20— 30 mm.-re, vagyis négy—hatszor akkorára vesszük, mint amekkora vastagságú levegőrétegen bír a szikra átcsapni. Az (n) elektródától igen kis távolságban egy harmadik (o) elektródát rendezünk el, mely vagy (w) ellenállás, vagy egy kondenzátor közbeiktatása mellett van a védendő (1) vezetékkel összekötve. Ez az ellenállás normális feszültség esetében nagyobb enerzsiaveszteségek fölléptét még akkor is meggátolja, mikor az (n o) elektródák között rövidzárlat lép föl. Ha már most a feszültség túlságosan nő, a szikra az (a) szikrapályán nem létesül, de létesül a rövid (n o) szikrapályán. Az ekkor keletkező elektromos hullámok azonban az (m n) szikrapályát akként befolyásolják, hogy ezen még akkor is csapnak át szikrák, mikor a szikrapálya hossza a kiegyenlítendő feszültségnek megfelelő hoszszúság négy- vagy hatszorosa. Megjegyezzük még, hogy oly szikrapályaelrendezések, melyeknél a védendő vezetékkel összekötött elektróda két, ehhez közelebb, illetve távolabb alkalmazott elektró-