30564. lajstromszámú szabadalom • Úszószelep

— 2 -mas tömítő anyagból való (16) korong van lazán behelyezve. A meddig az úszó bizonyos magasságot el nem ért, az (5) eső fölső torkolata a tömítőkorongot nem érinti, a tömítőkorong akkor az (1) beömlési csőben levő víz nyomása által fölfelé a dugóhoz szorítva tartatik. A víz tehát a beömlési csőből az (5) csövön át lefolyhat. Azon mértékben, melyben a vízszín, 111. a (17) úszó emelkedik, közeledik az (5) cső a (16) tömítőkoronghoz, mely röviddel, mielőtt a cső fölső "vége a tömítőkorongot elérte, alsó oldalának tehermentesítése folytán az (5) cső torkolatához lefelé szoríttatik, a minek folytán a vízbeáramlás megszűnik. A bevezető csőben uralkodó víznyomás a tömítőkorongnak csak az (5) cső körül fekvő részére hat, minek folytán még túlnagy nyomásnál sem állhat be a levezető cső nem szándékolt nyitása. A 3. ábra a leírt berendezés egy módosítását mutatja, melynél a korong helyett (16) golyót alkalmazunk, mely éppúgy hat, mint a tömítő korong, csak azon előnyt nyújtja még, hogy minden helyzetben egyformán jól tömít és a tömítésre kedvezőtlen helyzetbe egyáltalán nem juthat. A 4. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál (18) membránt alkalmazunk, mely az üreges (3) záródugó és a (15) kiugrás közé szilárdan fogatik be, úgy hogy a membrán fölött (19) tér keletkezik, mely a dugó (20) nyílásain és a (21) csatornán vagy hornyon át a vízbeömlő csővel áll kapcsolatban. Ezen foganatosítási alaknál továbbá az (5) cső a (4) hüvelyben közvetlenül van vezetve. A berendezés a már leírt módon működik, azzal a különbséggel, hogy a membrán nem mozoghat szabadon, hanem csak behajolhat. Részben a Bzelep biztos nyitása és zárása, részben az öblítő szekrénybe beömlő vízmennyiség szabályozására az úszó emelkedésének kényszermozgású szabályozása kívántatik meg. A (17) úszót (1. és 2. ábra) tartó emelőt két, a (23) csapszög által forgathatóan összekötött (11, 22) részből szokták eddig is előállítani, hogy egy szabályozó szerv, pl. egy (32) csavar elrendezése által az úszó emelkedését és ezzel az öblítőszekrénybe beáramló víz mennyiségét szabályozni lehessen. Ezen a (22) emelőrészen megerősített csavar az úszó emelkedése alkalmával helyzete szerint előbb vagy később a (11) emelőrész (24) toldatába ütközik, a mi által a két (11, 22) emelőrész összekapcsoltatik, úgy hogy az (5) cső a (16) korong vagy (18) membrán irányában emelhető. Ezen berendezésnek azon hátránya van, hogy a (11, 22) emelőrészek az úszó sülyedése alkalmával nincsenek összekapcsolva és ennek folytán a (22) emelőrész a (11) emelőrésztől függetlenül lefelé foroghat. Ennek azonban könnyen az lehet következménye, hogy a szelep nem nyíttatik, a mi különösen az (1) vezetékben levő víz csekély nyomása esetén és akkor fordulhat elő, ha az (5) cső piszok folytán vagy más okból megreked. Hogy a szelepet az említett tényezőktől függetlenítsük és a jelzett hátrányokat kiküszöböljük, egy rögzítőszervet, a (25) csavart példakép a (24) toldaton rendezünk el, mely a (22) emelőrész (26) karjára hat. Ezen második csavar elrendezése által a két (11, 22) emelőrész akkép köthető össze, hogy mindkét forgásirányban, mint merev emelő hat, a nélkül, hogy a különböző töltés czéljából szükséges emelő beállítás előnyéről le kellene mondanunk, mint a szakadozott vonalakkal jelzett helyzetből látni lehet. A (11, 22) emelő merevségének hatása abban áll, hogy az (5) cső a (17) úszó súlya által, tehát kényszermozgásban nyittatik. Ugyanazon czélt érjük el, ha a két csavart egyesítjük, mely csavar azután a két emelőrészt állíthatóan közvetlenül kapcsolja össze és úgy szabályozó, mint rögzítőszervet képez. Egy ily a 8. ábrán látható foganatosítási alaknál a (27) csavar két a (11, 22) emelőrészeken elrendezett (28, 29) csuklós részt köt össze, amennyiben (28) részben csappal forgathatóan vau ágyazva és a másik (29)