30539. lajstromszámú szabadalom • Vasbetét vasbetonszerkezetekhez

Meztelent !9()4. évi julius lió 20-án. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI gw HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 30589. szám. VIII/a. OSZTÁLY. Vasbetét vasbetonszerkezetekhez. DOUCAS KONSTANTIN FŐMÉRNÖK CAINSDORFBAN. A Bzabadalom bejelentésének napja 1904 jaguár hó 7-ike. Hogy vasbetonszerkezeteknél a vas és | habarcs között a kellő összeköttetést raecha- j nikus úton abban az esetben is biztosítsák, amelyben azt chemiai úton, a vas felszíné­nek tisztátalan volta miatt biztosítani nem sikerül, már eddig is alkalmaztak hullám­vonalban meghajlított, vagy ily kiugrásokkal vagy mélyedésekkel ellátott, esetleg meg­felelően érdessé tett vasrudakat. Eme betéteknek azonban az a hátrányuk, hogy a szerkezet megterhelésénél nincsenek csupán húzásra igénybe véve, hanem hogy azokban hajlítási és csavarási igénybevételek is föllépnek, hogy a keresztmetszet-változás a feszültségi viszonyokat kedvezőtlenül befolyásolja, vagy hogy a rudakat hengerlés útján előállítani nem lehet. A találmány szerint eme hátrányokat az által kerülhetjük el, hogy a tetszőleges keresztszelvényű rúd egyik vagy mindkét oldalán a rúd hossztengelyével párhuzamo­san futó, hullámbádogalakú csíkot hen­gerlünk ki. A csatolt rajzon a találmány tárgya pél­daképen néhány kiviteli alakban látható, nevezetesen az 1., 2. és 3. ábra az első kiviteli alak fölül-, illetve oldalnézete, illetve keresztmetszete, a 4. ábra egy másik ki­viteli alak keresztmetszete és az 5., 6. és 7. ábra egy harmadik kiviteli alak felül­| illetve oldalnézete, illetve keresztmetszete. Az 1—3. ábrán látható kiviteli alaknál a laposvasalakú (a) rúd két keskenyebb oldalán egy-egy (b) bádogcsík van kihengerelve, míg, a 4. ábrán látható kiviteli alaknál a rúdnak csakis egyik oldalán van a (b) csík kiképezve. Az 5—7. ábrán látható ki­viteli alaknál két (a) rúdvas van a hullám­bádogalakú (b) csík útján egymással össze­kötve. Annak következtében, hogy a betétrúd két része, a teherviselő és az összeköttést létesítő része egymástól el van különítve, a teherviselő részben a húzási, illetve nyo­mási feszültségek mellett más mellékfeszült­ségek, (pl. csavarási és hajlítási feszültsé­gek) föl nem léphetnek, mely utóbbiak a rúdnak a habarcsanyagtól való elválását idézhetnék elő. Az (a) rúd keresztmetszete nem csak derékszögű négyszög, henem bármely tetsző­leges alak lehet. Magától érthető továbbá, hogy úgy a rúd keresztmetszete, mint a hullámbádogalakú része tetszőlegesen mé­retezhető. A találmány tárgyát képező betét hen­gerlés útján előállítható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom