30530. lajstromszámú szabadalom • Betűnyomó távíróberendezés
— 5 — valamint az (54) kilincskerék is egy áttételi szerkezet segélyével ugyanazon (55) tengelyről nyeri hajtását (17. ábra), amely az (56) induktortengelyt hajtja, miáltal ennek forgási sebessége és az (54) kilincskeréké között egy meghatározott viszony áll fenn. Ezen viszony úgy van megszabva, hogy ha az (54) kilincskerék szilárdan reá volna erősítve az (50) tengelyre, akkor az (52) mutató az (51) lapon két betű között lévő ívdarab fölött haladna el mindannyiszor, ahányszor az induktor tekercse annyira forgattatnék el, hogy egy positiv és egy negatív áramot küldene a vezetékbe, ami a jeladó-készülékben a betűs-kereket mozgató kilincsnek csak egyetlen továbbító-mozgását idézi elő. Az (54) kilincskeréknek az (50) tengellyel való kapcsolatát egy ezen tengelyre ékelt (57) kar hozza létre, (17., 18. és 20. ábra), amelynek végére egy (58) sarkantyúval ellátott és az (54) kilincskeréken csúszó (59) kilincs vau csuklósan fölerősítve és az a két (61, 62) lapos rúgó a 18. ábrán látható állásban tartja, amely állásnál az (59) kilincs az (54) kerékbe kapaszkodik és az (58) sarkantyú az (57) kar folytatásába esik. Azon esetben, ha valamely billentyűt, pl. az (A) betűnek megfelelőt, lenyomjuk (20. ábra), az (59) kilincs kikapcsoltatik, minthogy a (43) kar befelé mozog és beleütközik az (58) sarkantyúba. Az (52) mutató a forgattyú mozgatása daczára megmarad nyugalmi állásában, ha azonban ezután a (D) betűnek megfelelő billentyűt lenyomjuk, akkor az (A) betű billentyűjének magától hátrahúzódó (43) karja szabadon bocsátja (49) kampót, ez belekapaszkodik az (54) kerékbe és a kerék által addig vitetik, amíg a (D) betű billentyűjének előrenyomuló (43) karja által meg nem állíttatik. Az (52) mutató eszerint három betűközzel lett tovább mozgatva és ezen tovamozgatás alatt, amint az a fent mondottakból következik, az induktorban három teljes áramhullám jött létre. Az áramhullámoknak a vezetékbe való küldése akkor kezdődik, amidőn a (D) betű billentyűjét lenyomjuk és azon pillanatban végződik, amidőn a (D) betű lenyomott billentyűjének (43) karja az (58) sarkantyút megállítja. Az (50) tengelyre ugyanis a (60) kar van lazán ráhelyezve (17., 18. ábra), ennek végén egy villa van és ezen villának (63, 64) ágai egy (65) csapot fognak közre, amely a (60) karral együtt oly módon van az induktor áramkörébe iktatva, hogy ezen részek között az áramkör megszakítható legyen. A két villaág közül az egyik (63) ág a (65) csappal való érintkezés helyén el van szigetelve, miáltal az áramkör aküor van megszakítva, amidőn a (63) ág támaszkodik a (65) csaphoz és akkor vau zárva, amidőn a (64) ág érintkezik a (65) csappal. A 18. ábrán föltüntetett és fentebb említett állásban a (60) emeltyűt a beállítható (66) rúgó taríja, azonban az (50) tengely forgatása alkalmával a (66) rúgó húzásának legyőzésével azáltal hozatik áramzáró állásba, hogy a (60) emeltyűnek (67) agyát a (68) rúgó odaszorítja az (50) tengelyre ékelt (69) állító-gyűrűhöz és a két (67 és 69) rész között föllépő súrlódás folytán a (66) rúgó húzásának ellenében annyira mozgattatik el, míg a (64) ág érintkezésbe jön a (65) csappal, ellenben a (66) rúgó hatása azonnal újból érvényre jut és megszakítja az áramot, mihelyt az (50) tengely nyugalomba jön, vagyis megszűnik forogni. Minthogy a (63 és 64) részek által az áramzárás és árammegszakítás czéljából megteendő út rendkívül kicsiny és a (60) kar az (50) tengellyel együtt nyugalomba jön, azért az (58) sarkantyúnak szabadon bocsátása és annak a (D) betű billentyűje általi újból való megfogása közben három teljes áramhullám küldhető a vonalba. Ha tehát a fölvevő-állomás nyomtatóhengere hasonlóképpen az (A) betűre volt beállítva, akkor a (D) betű billentyűjének lenyomása alkalmával a három áramhullám által három elmozgatást nyer és így szintén a (D) betűre állíttatik be. Ha a mágnesinduktovt lábbal működtetjük, czélszerű azon lábítóemeltyűs áttételt alkalmazni, aminőt a 11—15. ábrák tűntetnek föl. A (25) lábítóemeltyű (11., 12., 13. ábrák) egyik végén, a gép állványának (26)
