30528. lajstromszámú szabadalom • Berendezés távbeszélőnek üzleti pénztáraknak s más efféléknek ellenőrzésére

Megjelent 1904. évi julius hó 13-án. MAGY. ^^ KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LETRAS 30528. szám. Vll/j. OSZTÁLY. Berendezés távbeszélőknek, üzleti pénztáraknak és máseféléknek ellenőrzésére. SPEYER JENŐ KERESKEDŐ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 deczember hó 18-ika. Jelen találmány tárgya oly berendezés, mely távbeszélőkön vagy hasonló készülékeken és mely, pl. távbeszélőkészülékkel kapcsolatban, csak bizonyos meghatározott számú személynek engedi meg a távbeszélő használatát és egyidejűleg jelzi, hogy a résztvevők közül ki használta a távbeszélőt. Elzárható pénztáraknál, pl. üzleti pénztáraknál alkalmazva, lehetővé teszi a berendezés, hogy ugyancsak egyes személyek nyithassák a pénztárt és jelzi, hogy ki nyitotta ki azt, szóval a berendezés mindenütt alkalmazható, hol arról van szó, hogy valamely létező készülék használatának lehetőségét bizonyos számú személyre akarjuk korlátozni. A csatolt rajzon a találmány tárgyát tevő berendezés egy foganatosítási alakban van föltüntetve és pedig távbeszélővel kapcsolatban. Az 1. ábra a berendezés oldalnézete, a 2. ábra annak keresztmetszete, a 3. ábra a berendezés működtetésére szolgáló 3 kulcsot tüntet föl. A 4. ábra a berendezés egy részletét mutatja. Az egész berendezés az (1) szekrénybe van zárva, mely a távbeszélő készüléken oldalt van megerősítve és melynek egész (2) oldala a (3, 3) sarnirokban kinyithatóan van ágyazva. Ezen oldal azonban rendesen be van zárva és csak külön kulcscsal nyitható ki, míg egy kisebb, a (2) oldalban kivágott é3 (5)-nél forgatható ajtó egy kulcs bedugásánál fölcsappan. Az (1) szekrényben a (6) csapon a (7, 8) kétkarú emeltyű van ágyazva, melynek (7) karja kampóvá van kiképezve, mely a (4) ajtóhoz erősített (9) kilincsbe kapaszkodik és ezen helyzetben a (4) ajtót zárva tartja. A (7, 8) kétkarú emeltyű mögött (10)-nél egy második (11,12) emeltyű van ágyazva, melynek fölső vízszintes (12) karja a (13) orral van ellátva (2. és 4. ábra) és melynek ferdén lefelé nyúló (11) karja az előbb említett emeltyű (8) karjának (14) peczkére fekszik. Ha a (15) kulcslyukba (a 2. ábrán pontozva) a (16) kulcsot helyezzük és jobbra körülforgatjuk, akkor a kulcs (17) szakálla (2. és 3. ábra) a (12) kar (13) orrát lefelé nyomja. A (11) kar ennek következtében jobbra leng és a (14) peczek révén a (8) kart ugyancsak jobbra forgatja, úgy hogy a (6) csapon ágyazott emeltyű (7) karja fölemeltetik és a (9) kilincset fölszabadítja. A (4) ajtó azáltal fölszabadul és a (18) rúgó vagy máseféle hatása alatt fölcsappan. A