30519. lajstromszámú szabadalom • Berendezés sűrített levegő és egyéb sűrített gáz előállítására

_ 2 — ágból álló (a) nyomóvezetékbe két (b) viszszaesapószelep van beiktatva, a melyek egyúttal elzáróalkatrész gyanánt is szolgálnak. Ezen szelepek mindegyike mögött a nyomóvezetéknek egy-egy (c) mellékága van, a melyek egy-egy (d) csapószelepen át a két (e) légüst egyikébe vezetnek. Ebből az (f) visszacsapószelepen át egy (g) cső vezet a légmentesen elzárt (h) edényhez, a mely maga egy zsákalakú vagy más megfelelő alakú, zárt teret képező (k) membránt vesz körül. Ebbe torkollik a megfelelő (e) légiist fölső részéhez szolgáló (1) vezeték, a mely szorosan csatlakozik a membránhoz. Az (e) légüstök mindegyike egy-egy öszkötőcső segélyével az (m) gyűjtőkazánnal áll kapcsolatban, a melyből azután a sűrített gáz elvezethető. Az (e) légüstökben lassankint fölgyülemlő nyomófolyadék azokból időnkint lecsapolható az (n) csapokon vagy más hasonlókon át. A nyomóvíz lökésszerű működésének előidézésére egy megfelelő (o) hüvelyben szorosan záró (p) szelep szolgál, a melynek súlya nagyobb, mint az (a) vezetékben uralkodó hydrostatikai nyomás. Midőn a szelep megemeltetik, akkor ennek (q) nyílásai — a gőztolattyúhoz hasonlóan — egy-egy csatornával jönnek kapcsolatba, a melyek a minden oldalról zárt (r) üreges gömbökbe torkollanak. Ezen gömbök az (s) vezeték segélyével állanak egymással kapcsolatban, a mely vezeték a (t) visszacsapószelepen át a közös (u) elvezetőcsővel közlekedik. A függélyesen szerelt és megfelelő mértékben megterhelt (v) szeleporsó (w) bevágásokkal van ellátva, a melyek a szelep lefelé haladása alkalmával az (r) gömbnek különben zárt kiömlőcsatornái előtt úgy helyezkednek el, hogy annak tartalma az egész berendezést körülvevő (x) üstbe folyik át. Ezen üstnek időnkint szükségessé váló részleges kiürítése az (y) csap vagy más hasonló segélyével történik. A berendezés működési módja a következő : Mihelyt a berendezés (b) elzárószelepét kinyitjuk, az (a) vezetékben lévő nyomófolyadék mozgásba jön. Ez az (e) légüstbe zárt levegőt benyomja az (1) vezetékbe és az evvel összeköttetésben álló összehúzódott (k) membránba. A membrán fölfúvódik, komprimálja ez által a (h) edénybe zárt levegőt, a mely a (g) csövön és az (f) visszacsapószelepen át az (e) légüstbe szoríttatik, mi által az ebben uralkodó nyomás egy kevéssel emelkedik. A (d) szelep természetesen azonnal ismét ! bezárult saját súlyánál fogva, mihelyt a nyomófolyadék rövid lökése megszűnt, hasonlóképen a (b) szelep is. A (p) szelep azonban, a melyet a lökés fölemelt, (q) nyílásait összeköttetésbe hozta az (r) gömbökhöz vezető csatornákkal, mi által a nyomóvíz ezekbe behatolhat. A víz benyomulása a gömbökben lévő levegő komprimálásával jár karöltve, mely levegő az (s) csövön és (t) visszacsapószelepen át az (u) elvezetőcsőbe jut és innét alkalmas módon fölhasználható. A nyomás, a mellyel a levegő ezen elvezetőcsőből eltávozik, természetesen a nyomóvíz esési magasságától függ, tehát általában nem igen nagy. A (p) szelep fölszökkenése folytán a (v) szeleporsón lévő (w) bevágások eltávoztak az (r) gömbökhöz vezető csatornáktól, miáltal ezek elzáródtak. Midőn azután a szelep saját súlyánál fogva lesülyed, akkor a (w) bevágásokon át a gömbökben lévő víz egy része lefolyik az üstbe. A (v) szelep-I orsó, valamint az ezen lévő bevágások és az (r) gömbökhöz vezető csatornák, tehát I valamely gőztolattyúhoz hasonlóan a gömbök belsejében az (x) üsttel való időszakos összeköttetését hozza létre. Midőn azután a (p) szelep eléri legmélyebb állását, akkor a nyomóvíznek új lökése következik be, minthogy a (b) visszacsapószelep mögött ismét nagyobb nyomás uralkodik, mire a fönt leírt folyamat ismétlődik. A végeredmény az lesz, hogy mind több és több levegő szoríttatik az (f) szelepen át az (e) üstbe, mi által úgy ebben, mint a vele összeköttetésben álló (m) gjűjtőkazánban mind nagyobb nyomás áll elő, a mely rövid időn belül 15 atmosférára vagy még magasabbra is fölszállhat.