30515. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés erélyes chemiai reakcziók előidézésére gázokban és gázkeverékekben

- 3 -kontaktusba jön a (Cl) elektródával, illetve i ez a kontaktus megszakad. Az egyik elektródának a másikhoz viszonyított mozgását czélszerűen egy kis mótor is előidézheti egy exczenteres áttevés közvetítésével. Lehet továbbá (1. az 5. ábrát) az egyik elektródának egy vasból készült megnyújtást is adni, mely a mágneses mezőn kívül egy a főáramkörbe kapcsolt csévébe ^ nyúlik. A két elektródát egy rúgó hozza egymással kapcsolatba. Ha már most a csévéli áram folyik át, a cséve beszívja a vasmagot és az elektródákat egymástól távolítja, ennek következtében azonban az áram elgyengül vagy egészen megszakad, tehát a rúgó az elektródákat ismét egymás felé mozgathatja. A leírt megszakító egyaránt alkalmazható váltakozó és egyenáram esetében. Lehetne továbbá a lapos fényíveket egy l henger belsejében is képezni, úgy hogy az egyes elektródák forgás következtében jussanak egymással érintkezésbe. Lehetne pél- j dául a henger belső fölületén egy elektróda ! csoportot mozdulatlanúl elhelyezni, a henger tengelyére pedig egy más csoport elektródát szerelni és ezeket akként forgatni, hogy egymással gyors egymásutánban kontaktusba jussanak. Ajánlatos, ha ebben az esetben a mágneses mezőt a tekercselés oly módon létesíti, hogy a mező gyűrűalakban képződjék a henger tengelye körül, libben az esetben a lapos fényívek síkjai a henger tengelyével közel párhuzamosak fognak lenni. Lehetne továbbá a 6. és 7. ábra szerint a (Gr) elektródákból képezett küllőrendszert oly módon is forgathatóan ágyazni, hogy annak síkja az (M) elektromágnes két sarka közé essen és tengelye a sarkak középpontján menjen át. Ha már most egy (G) elektróda egy (I) elektróda előtt elhalad, a két elektródán kiképezett (H és K) kontaktus rúgók között fényív képződik, mely azután sugárirányban kifelé vagy befelé terelődik. Lehetne továbbá több ily küllőrendszert ugyanazon két sark között egymás mellett elrendezni. Igen nagy feszültségű áram esetében az sem szükséges, hogy az elektródák egymással érintkezzenek, elég ha azok oly közel vannak egymáshoz, hogy az áramátmenet lehetséges legyen. Nagy feszültségű váltakozóáram esetében a (G) elektródarendszernek nem kell forognia, hanem az (I) elektródarendszertől csekély távolságban, helytállóan is el lehet rendezve. A 8. és 9. ábra függélyes és vízszintes metszetben salétromsav előállítására szolgáló készüléket ábrázol, melyben a levegő nitrogénjét oxydálni lehet. (M) egy gyűrűalakú elektromágnes, bár elektromágnes helyett megfelelő állandó mágnes is alkalmazható. Az elektromágnes sarkai közé a csőalakú (0) szekrény van beépítve, melyet az (R) közfalak számos függélyes (P) csatornára osztanak. Eme közfalak fölváltva a szekrény fölső, illetve alsó végén hagynak egy bizonyos közt szabadon, tehát egy zeg zug vonalas vezetéket képeznek, melyen levegőt szívathatunk át. A szekrény falai, úgyszintén a közfalak is részben vagy teljesen szigetelő, tűzálló anyagból készülnek. Mindegyik (P) csatornában egy vagy több a fönt leírt módon szerkesztett elektródapár, illetve árammegszakító van elhelyezve Ha már most az összes, egymással párhuzamosan kapcsolt és megfelelő előtétellenállásokkal ellátott árammegszakítókon áramot vezetünk át. gyors egymásutánban az összes árammegszakítók egynevű elektródáinak egyik csoportja lefelé, azután pedig azok másik csoportja fölfelé tér ki, tehát számos, bár igen kicsi kontaktusmegszakadás létesül, melyet az a föntebb jelzett különös tünemény kisér, hogy bár a kontaktusok végeinek egymástól való távolsága egy milliméternek csak tört része, mégis erélyes fölfelé vagy lefelé irányúit fényív létesül, úgy hogy a teret lapos fényívek töltik ki. A szélső fényívek talppontjai a (B) platina drótok mentén ezek végei felé húzódnak, a fényívek hossza pedig az áramszakító rezgésszámától, a mágneses mező erősségétől és az áramerősségtől függ, mely tényezők az elektródák újból való érintkező-