30482. lajstromszámú szabadalom • Készülék lyukregiszter segélyével működtetett kombinált betűöntő- és szedőgépeknél, a térzők öntésére
bői ál'0 (24) kontaktusra, állítja, végül pedig ! a fölrajzolt kezdőhelyzetbe viszi vissza. Ha most a lyukgatott szalag a (13) tengely ezen három körülfordulása alatt, illetve a (12) emelővel egyidejűleg három lépéssel 1 tovább halad, a (12) emelővel a (23), illetve j (24) kontaktus fölötti állása az I., illetve II. haránt-lyuksornak az (l1 —71 ) kontaktus- i rugók alá jutásával fog összeesni, míg a II. után következő s ismét valamely betűnek megfelelő lyuksor működésbe lépése alkalmával a (12) emelő ismét a fölrajzolt normális helyzetet foglalja el s az új sor megfelelő első betűjének öntését hozza létre. Jelen találmánynál azonban a (12) emelőnek csak a (23 és 24) kontaktusok fölötti állásai s az I., II. lyuksoroknak ez által megszabott működési módja jönnek tekintetbe. Azon elv. mely szerint jelen találmánynál a kizárás történik abban áll, hogy a betűk és térzők vastagságát elég kicsiny egységeket képező fokozatok szerint változtatjuk s az ideiglenes sornak középvastagságú ideiglenes térzők föltételezése mellett kiadódó, tehát az egységekkel mindig osztható maradékot, illetve fölöslegét először is lehetőleg egyenletesen osztják el az összes kizárási helyek között s az esetleg még így is kiadódó maradékot, mely tehát mindig kevesebb egységet tesz ki, mint ahány kizárási hely előfordul egységenként, annyi kizárási hely között osztjuk szét, ahány szükséges. Legyen például a normális térző vastagsága 10 egység és egy ilyen térzőkkel kizárt sor nyolcz kizárási hely esetében a kelleténél 43 egységgel rövidebb, akkor a föntebbi elvből következik, hogy a) vagy az összes térzőket 5—5 egységgel s azonkívül három térzőt 1—1 egységgel vastagabbra, tehát három 16 egységnyi vastagságú ós öt 15 egységnyi vastagságú térzőt kell választani; b) vagy pedig mind a nyolcz térzőt 6 — 6 egységgel tesszük vastagabbá, kiegyenlítésül azonban öt térzőt 1—1 egységgel megvékonyítunk, úgy hogy ismét három (16) egységnyi vastagságú és öt 15 egységnyi vastagságú térző választandó. Ha hasonló föltételek között az ideiglenes sor a kelleténél 43 egységgel hosszabb volna, akkor a) vagy mint a nyolcz ideiglenes térzőt 5—5 egységgel s azonkívül még három térzőt 1 — 1 egységgel meg kell vékonyítani ; b) vagy pedig mind a nyolcz ideiglenes térzőt 6—6 egységgel kell megvékonyítani, kiegyenlítésül azonban öt térzőt utólagosan 1—1 egységgel ismét meg kell vastagítani, úgy hogy mindkét esetben öt darab 5 egységnyi vastagságú és három darab 4 egységnyi vastag térző választandó. Ennélfogva az I. és II. lyuksorok lyukai a következő jelentőséggel bírnak. A II. sorban az 1—5 hosszanti zónákban fekvő lyukak azon egységek számát határozzák meg, ahánnyal a balra következő sor összes térzőinek a normális térzőktől el kell térnie, ahol az 1., illetve 2., 3., 4., 5-ik soron levő lyuk egy, illetve kettő, három, négy, öt egységgel való eltérést jelent azon szabály alapján, hogy ha a II. harántsorban mint rendesen több lyuk van, a kérdéses eltérést az ezen lyukaknak megfelelő összeg tünteti föl. így például az 1. ábrán a II. sor a 2., 3. és 4-ik hosszanti zónán egy-egy lyukkal bír, tehát ezen lyukkombináczió ^azt jelenti, hogy a következő sor minden térz'ője a normális vastagságtól 2 3 -(- 4 = 9 egységgel tér el. Az I. harántsorban, mely az 1—5. hosszanti zónákon mindig csak egy lyukkal bír, ezen lyuk aszerint, amint az 1., 2., 3.,4. vagy 5-ik zónán fekszik, azon térzők számát jelenti, melyek között az összemérésnek az összes térzők között a II. lyuksor szerinti egyenletes elosztása után még mutatkozó maradék egységenként elosztandó. Ezen maradék sohasem tehet ki többet öt egységnél; mivel a szalag lyukasztása alkalmával a térzők még tíznél több kizárási hellyel bíró soroknál is csak tíz helyre osztatnak szét s a többi helyek normális vastagságú térzőket tartalmaznak. A térzők elosztása tehát a föntebb megadott elv szerint mindig úgy rendezhető be, hogy a maradék mindig kevesebb egységgel bírjon, mint amennyit a kizárási helyek felé-
