30479. lajstromszámú szabadalom • Gép patkó gyártására

rendezésbe jut. Ez az utóbbi oly módon 1 működik, hogy mialatt a patkó a 3. ábrán látható alakot veszi föl. egyúttal a 7. ábrán pontozva jelzett helyzetbe is eljusson, mely helyzetben a munkadarab a gőzkalapács üllőjén fekszik. Mielőtt az (F) gőzkalapács ütést mérne a patkóra, ennek hátsó végeit egy külön berendezés behajlítja. A folyamatnál a nehézség abban rejlik, hogy az anyag megcsavarodását a hajlítás közben kizárjuk. Mert az anyag állapota, melyben az a hajlító berendezésbe jut, a hajlítási művelet sikerére mérvadó, czélszerűnek bizonyult a (C) simító alkalmazása, mely egy cső kalapácsból áll és az anyagra abban a pillanatban gyakorol ütést, a melyben ez a hengerlőműből kilép és a (D) szállító csatornában fekszik. Ez a kalapács a hengerlés közben esetleg megcsavarodott anyagot vízszintes síkban kiteríti, úgy hogy a hajlító berendezés tökéletesen működhetik. A hengermű szerkezete a 9. és 10. ábrán látható. Az (1) alsó henger sima, a (2) fölső hengernek (3) csatornája van, ebben foglal helyet a (4) alakozó forma, melynek a patkó kapaszkodójának és sarkainak megfelelő (6), illetve (5 5) mélyedései vannak. Az anyagot élire állítva vezetjük a hengerek közé, vastagsága a sarok és kapaszkodó vastagságának felel meg. Hengerlés közben az anyag akként deformálódik, hogy mérete ama pontokon, hol előbb legnagyobb volt, legkisebb váljék és viszont. Hogy a munkadarabot a formától elválaszthassuk, a hengerekbe három kidobó van ágyazva, melyek az (5 5) és (6) mélyedések fenekén alkalmazott furatokban sugárirányban mozoghatnak. A kidobók vezetésére a (8) vezeték szolgál, visszahúzott állapotukban a rúgó nyomás alatt álló (9) kar által vannak rögzítve, mely a (11) csap körül forgatható és szabad végén a (12) görgőt viseli. Ez a görgő a henger forgása közben a (13) exczenter fölülettel jön érintkezésbe, mely a keretre van szerelve és a görgőt befelé kényszeríti mozogni. Ennek következtében a kidobók is mozognak és a munkadarabnak a mélyedésekben helyet foglaló részeit kinyomják. A henger előtt a (D) csatorna kezdetén egy (14) vas van elrendezve, melyet a (15) csavarok erősítenek meg a (D) csatorna egyik szélén, úgy hogy az csúcsával a munkadarab széle fölé nyúljék, mikor a munkadarab a formából kinyomatik. A vas alakja miatt a henger további forgásánál a munkadarab majdnem egyenes vonalban hajlíttatik vissza, mielőtt az a csatornában tovább előre mozogna. A hengerek időszakosan előre és hátrafelé forognak, a mennyiben minden hengerlés befejezete után az eredeti állásukba forognak vissza. A hengerek forgását a tengelyre ékelt (21) fogaskerék idézi elő, mely az alsó henger (18) tengelyére ékelt (19) fogaskerékbe fogódzik. A (20) tengelyt a gép főtengelye hajtja a (22 23) kúpkerekek közvetítésével. A (21) kerék a (20) tengelyre lazán van fölhúzva és csak akkor vesz eme tengely forgásában részt, mikor a kötés be van kapcsolva. A kötés szerkezete a 14. ábrából tűnik ki. A tengelyen hoszszanti irányban eltolható (25) kötésfelet bekapcsolásánál a (26) villa segélyével mozgatható (27) rúd tolja el, mely villa másik vége a hajtótengely (28) exczenterének hatása alatt áll. A villa a (29) csap körül forgatható. A kötés kikapcsolását a (20) tengelyre ékelt korong (30) nyújtványa végzi, mely a (32) csap körül forgatható és a (26) villával csuklósan összekötött (31) emelővel működik össze. A hengerek visszafelé forgását a (35 36 37) rudazat és emelő mű közvetítésével a tengely (34) ujja idézi elő. Eme mozgató berendezéssel az eltoló berendezés van összekötve, mely az anyagot a (D) csatornán egészen a hajlító berendezésig vezeti, a henger tengelyére ékelt (37) kar megnyújtott végétől ebből a czélból egy (28) rúd nyúlik a vezetékben alkalmazott (40) csúszódarabig, melyen a (41) előretoló karom van megerősítve. A munkadarab eltolását ama pontig, hol a (41) karom a munkadarab mögé fogódzik, egy (43 44 45 46) emelő szerkezet végzi, melyet a (42) tolattyút a tengely végére ékelt föntebb jelzett korong (48) exczenterfölületével együtt működő (47) emelő moz-