30478. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nehezen olvasztható ólomzink érczek kezelésére
Megjelent 1 í)()4. évi jiilius hó 6-án. MAGY SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 30478. szám. XII/d. OSZTÁLY. Eljárás nehezen olvasztható ólom-czink érezek kezelésére. MILLER EDWARD HOLL VEGYÉSZ LONDON MELLETTI CLAPTON-COMMONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 január hó 21-ike. A jelen találmány tárgyát nehezen olvasztható ólom-czink érezek kezelésére szolgáló eljárás képezi, amilyen érezek pl. New-South-Wales Broken-Hill nevű bányáiban és egyebütt találhatók. Több módszerrel megpróbálkoztak már eddig is e czélra, ezek egyike-másika ma is használatban van, azonban végeredményében e módszerek egyike sem kielégítő. Ezzel szemben a jelen találmány előnyösen alkalmazható, miután kielégítő eredményt szolgáltat és olcsón foganatosítható. Az eljárás abban áll, hogy a zúzott érczet súlyának s /s—1-szeresével egyenlő mennyiségű szilicziumtartalmú anyaggal, pl. finom homokkal keverjük. Az eredeti érczben lévő szilicziumtartalom hozzászámítandó ezen mennyiséghez. Ezt követőleg finomra őrölt mesterséges vagy természetes kemény szurkot adunk a keverékhez és pedig olyan mennyiségben, melynek súlya a választott érezmennyiség eredeti súlyának körülbelül Vao—Vs-ével egyenlő. Ha az érez meglehetős mennyiségű ezüstöt tartalmaz, czélszerű még kevés meszet adni hozzá. E keveréket azután sűrű péppé gyúrjuk, még pedig oly kemény vízzel, aminő csak rendelkezésre áll és oly módon, hogy a vizet keskeny csatornákon engedjük keresztülfolyni, esetleg más alkalmas módon. Ezen sűrű pépet az után alkalmas alakú téglákba formáljuk, hogy retortába lehessen azokat behelyezni és vagy levegőn magától megszáradni hagyjuk, vagy mesterségesens zárítjuk alacsony", körülbelül 30—60° C. hőfoknál. E téglákat azután nehezen olvadó anyaggal bélelt alkalmas retortákba, vagy pedig olyan tüzelő berendezésekbe helyezzük be, melyek alkalmasak desztilláláshoz való használatra. A téglák berakása közben a retortákban itt-ott keskeny hézagokat, vagy csatornákat hagyunk, hogy a gáz, mely eközben és azután a művelet kezdetén újból fejlődik, eltávozhassák. A téglák berakása közben az egyes rétegeket, míg a retorta hideg, oltott mészszel hintjük be és ha a retorta megtelt, néhány nagyobb égetett mészdarabot dobunk a téglák tetejére. A retortát azután megmelegítjük és a hőfokot fokozatosau növeljük, a kezdeti sötét vörös izzási hőfokról az élénk vörösen izzó hőfokra. A szurok, mely itt — jól megjegyzendő — nem kötőanyag gyanánt szolgál a téglák készítésénél, desztillácziónak lesz alávetve, mely desztilláczió némely terméke rögtön átdesztillál, míg a többi a bekövetkező reakezióban játszik szerepet. Ezen desztilláczió közben bizonyos mennyi-
