30453. lajstromszámú szabadalom • Eljárás czement előállítására salakból

Megjelent l i>04. évi jnlius hó 6-án. MAGY. KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 80453. szám. XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás czement előállítására salakból. VON FORELL KÁROLY TŐKEPÉNZES HAMBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 jannár hó 18 ika. Czement előállítására általában ismeretes egy oly eljárás, melynél körülbelül 50°/0 kálcziumoxydot tartalmazó nagyolvasztósalakot egész a zsugorodásig égetünk, azután lehűtünk és megőrölünk. Úgy tapasztaltam azonban, hogy igen jó, a portlandczement tulajdonságaival bíró czementet állíthatunk elő ily nagyolvasztósalakból, ha vízben grannulált bázisos salakhoz salaklisztet keverünk, a keverékből téglákat sajtolunk, ezeket oxydáló lángban kiégetjük és azután száraz úton hirtelen lehűtjük. Az oxydálás elősegítése ezéljából közvetlenül a lehűtés megkezdése előtt kevés vizet vezethetünk a salakhoz, mely anélkül, hogy tetemesebb hűtő hatást gyakorolna, magas hőmérsékletre fölhevül és ekkor a salak kémiai szerkezetét módosítja, minek megtörténte után a gyors hűtéshez fogunk. Víz helyett vízgőzt is használhatunk erre a czélra. Ennél az eljárásnál a salak merevsége fokozódik és szerkezete hullámossá válik, minek következtében azt könnyebben lehet megőrölni. Ezenkívül az egész eljárás maga is gyorsul és a levegő, víz vagy szénsav nem bonthatja el a salakot kovasavra és mészre, vagyis a czement hydraulikus tulajdonságai jobban előtérbe lépnek, mintha a lehűlés lassan vagy vízben való grannulálás következtében menne végbe. Újabb vizsgálatok szerint a czement képződésénél a hydraulikus tulajdonságok főleg a kovasav és mész kémiai egyesülésében keresendők, úgy hogy ha a czement elegendő levegővel, szénsavval és vízzel érintkezik, a mész kiválik, a czement ama képessége, hogy a kellő vegyületeket képezze, csökken és ennek megfelelően a czement hydraulikus tulajdonságai sem érvényesülnek teljesen. A találmány tárgyát képező eljárás a gyakorlatban a következő módon alakúi: A szemcsézett, de nem alakozott salak égetését oly czélból, hogy a keverék lehetőleg homogén legyen, forgó kemenczében foganatosítjuk, míg a téglává formált salak égetésére legelőnyösebben aknakemenczét használunk. Az első esetben az oxydáló lánggal égetett és a kemenczéből kifolyó anyagot akként lehet gyorsan és intenzíven lehűteni, hogy azt lehetőleg gyorsan egy erélyes módon hűtett fölület felé hajtjuk, az utóbbi esetben (a téglák égetésénél) más oly hűtési mód haszuálható, mely elég gyors és erélyes hűtést biztosít. A hirtelen hűtésnek az a hatása, hogy a mész, kovasav és agyag hydraulikus tulaj-