30415. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ásványi anyagok, főleg mész égetésére

mészégető kemenczéknél való alkalmazása abban áll, hogy a tűzön át mesterségesen, pl. ventillátorral vagy hasonlóval előállított huzattal levegőből és egy nem égő és az égést nem tápláló gázból álló gázkeveréket vezetünk át. A nem égő és az égést nem tápláló gázt magából a kemenczéből vehetjük, és pedig ezenczélra a mész égé­séből eredő és a tüzelőanyag elégéséből származó gázalakú termékeket használhat­juk föl. A mészkőből a hőség behatására szénsav fejlődik, míg az égéstermékek szén­sav s szabad nitrogénből állanak. Ezen gázok közül oxigénben egyik sem ég s az égést egyik sem táplálja. A jelen eljárásnál ezen gázok a levegőre nézve mint higítószerek szerepelnek és annak hordására szolgálnak. Ha ezt a gőzkeveréket a rostélyon levő szénrétegen fokozott húzattal keresztül ve­zetjük, az a szén elégését eléggé táplálja arra, hogy az égéstermékek gyorsan és bőven fejlődhessenek. A levegőnek a kemen­czéből eredő gázokkal való megindítása, valamint a levegőnek a hevítéskor ezen gázokkal való összekeverése és a húzat­sebesség folytán előálló expandálása követ­keztében a tulajdonképeni tüzelés helyén az elégés tökéletlen és a tüzelő anyagból nem csekély mennyiségű éghető gáz a kemencze aknájába kerül, hová újólag levegőt veze­tünk be, hogy ez által ezen gázok tökéletes elégését és nagy melegfejlődést érjünk el. Ezen végérvényes liőfejlődés a mészkőtömeg belsejében történik, még pedig sokkal na­gyobb mértékben, mint hogyha magát a tüzet tiszta levegővel táplálnók. Más szóval, ott fejlődik a legtöbb meleg, ahol az leg­inkább szükséges, és ahol közvetlenül a mész égetésére fordítható. A meleget nem pocsékoljuk el haszontalanul, a tűztér falai­nak túlságos fölmelegítésére és a mésznek agyonégetésére. Az eljárással tehát tetemes tüzelőanyagmegtakarítás van egybekötve. A mellékelt rajzon oly mészégető ke­mencze van föltüntetve, melyen a talál­mánybeli eljárás van alkalmazva, és pedig 1. ábrája a kemencze függélyes met­szetét, 2. ábrája az 1. ábrán 2'—2'-vel jelölt | vonal mentén való vízszintes metszetét tün­teti föl. A kemenczének (1) égetőtere meiy az égetendő anyag fölvételére szolgál, a kül­levegő felé vezető nyílással és (2) hűtőtér­rel bír. A mészkő vagy egyéb égetendő anyagot a kemencze aknájába fölülről rak­juk be és időnként a (2) hűtőn át eltávolít­juk. Egy vagy több (3) tűztér az (l) aknával (4) nyílással van összekötve. Ezenkívül (5) lánghíd, (6) rostély s ez alatt (7) hamuszek­rény van alkalmazva. (8) a tüzelőajtó és (9) a hamuszekrény ajtaja. (10) fúvócső, fölül a kemenczeakna fölső részével, alul pedig a hamuszekrénnyel van összekötve s egy fújtatóval, pl. (12) ventilá-I torral van ellátva. A (12) ventilátor fölött levő (13) csőrész a szívóvezeték, az alatta levő (11) csőrész a nyomóvezeték, mely utóbbin (20) szabályozószelep van. A venti­látoron (21) szabályozó tolattyúval ellátott (19) csőtoldat van, melyen át a beszívott kemenczegázok egy része a szabadba vezet­hető. (13) szívóvezeték (23) csapóajtóval bíró (22) csőtoldattal van ellátva, mellyel a belépő levegő mennyiségét szabályozhat­juk. Ezen csapóajtó beállításával tetszőlege­sen szabályozhatjuk a levegő és kemencze­gázok mennyiségének viszonyát. Az (5) lánghídon (24) vezeték van (25) nyílásokkal. Ezen (24) vezetékhez (26) cső csatlakozik, mely (27) ventilátortól jön és (28) szabályozószeleppel van ellátva. Ezen vezeték útján a tüzelésből jövő éghető gázba azon pillanatban vezethetünk be lég­áramot, mikor az a kemencze aknájába lép, hogy ez által a mészkőtömeg belsejében végbemenő tökéletes elégést elérhessük. Ezen másodlagos levegőnek hozzáveze­tése más módon és más helyre is eszközöl­hető. Üzemközben a (9) hamuszekrényajtó zárva marad, hogy az egész húzat (11) csövön át vezettessék be és érvényre juthasson. A (12) ventilátornak természetesen oly gyorsan kell forogni, hogy az általa létesített húzat erősebb legyen, mint a tüzelés által előálló természetes huzat, hogy ez által a lángnak és égő gázoknak a tűztérből a kemencze

Next

/
Oldalképek
Tartalom