30410. lajstromszámú szabadalom • Automtata szalagszerűen összefüggő bélyegnek és más jegyeknek árúsítására

szakító penge vissZamozgásánál fölfelé nyomja. A (25) karok a (35) rúgó segélyével (4. ábra) a már említett (22) emeltyűnek folytatását képező (3) emeltyűvel vannak öszszekötve, a hol is ezen rúgó a (25) emeltyűkkel (36)-nál, a (22) emeltyűvel pedig (37j-nél van összekötve. A (3) emeltyű a (38) nyomó görgőt hordja, mely a (3) emeltyűnek a (IV) nyíl irányában való mozgásánál a szakító pengének hátához ütközik. A leírt szakító és megfogó szerkezetnek működése a következő. Midőn a (20) kapcsoló kerék a (22) emeltyűkart az (V)nyíl irányában megemeli, akkor a (3) emeltyűkar a (IV) nyíl irányában mozog, miáltal a (35) rúgó megfeszíttetik és a (25) karok lefelé mozgattatva, a (30) pofákkal a. (31) alátétekhez szoríttatnak. Közvetlenül ezután a (38) görgő a (32) szakító pengéhez ér és ezt lefelé nyomja, miáltal az elárúsítandó szalagrész leszakíttatik. A két (30) pofa és a két (31) alátét közötti távolság nagyobb a szakító penge vastagságánál, a mi több okból előnyös. Ezen elrendezés először is egészen tompa élű szakító pengének alkalmazását teszi lehetővé, úgy hogy tehát az elárúsítandó résznek leválasztása nem lenyírás, hanem húzás okozta szakítás által történik. A szalag ugyanis szorosan a (30 31) részek közé fogatik, úgy hogy a szalagra nyomódó tompa penge a szalagot megfeszíti. Minthogy ezen megfeszítés a szalagnak aránylag hosszú darabján oszlik el, a gyöngébb helyen, vagyis a perf orálásnál való kettészakítás akkor is teljes biztonsággal bekövetkezik, ha a perforálás nem is fekszik pontosan a penge alatt. A szalagrésznek, vagyis bélyegnek, illetőleg más jegynek leszakítása tehát mindig helyesen történik. A mint a bevezetésben már említettük, fontos, hogy a leszakítás közvetlenül a kiszedő tolattyú mozgásának kezdetén történjék, mivel a szakító szerkezet mozgása támasztja a legnagyobb ellenállást. Hogy azonban a leszakított rész mindaddig ne juthasson a vevő birtokába, míg az (a) tolattyú nincsen teljesen kihúzva, a megfogó | szerkezet csak azután kapcsoltatik ki, mi-1 után a tolattyú teljes löketét elvégezte. Ezen czélból a (20) kapcsoló kerék akként van szerkesztve, hogy a (21) görgő mindaddig a megemelt helyzetben marad, míg az (a) tolattyú löketét be nem fejezte. A (20) kapcsoló keréknek ezen hatását az által érjük el, hogy annak (40) fogait az 5. és G. ábrákban föltüntetett módon szerkesztjük. A (21) görgő rendesen az egyik (41) foghézagban fekszik, a (19) záró kerék pedig akként van szerkesztve, hogy ez a tolattyú teljes löketénél oly szöggel forgattatik előre, mely a (20) keréknek két szomszédos (41) foghézaga közötti szöggel egyenlő. Ha az (a) tolattyút az 5. és 6. ábra szerint az (I) irányában mozgatjuk, akkor a (19) záró kerék és a (20) kapcsoló kerék a berajzolt nyilak irányában forog, miközben a (20) keréknek a működés ezen pillanatában ható (40) foga a (21) görgőt megemeli és ennek a következő foghézagba való jutását mindaddig megakadályozza, míg az (a) tolattyú a teljes löketet el nem végzi. Midőn a tolattyú az előremozgás után önmagától visszacsappan, a (42) rúgó a (16) emeltyűt és a (18) kilincset szintén visszamozgatja az 5. ábrában föltüntetett helyzetből a 6. ábrában föltüntetett helyzetbe. Eközben a (21) görgő is a legközelebbi (41) foghézagba jut, úgy hogy tehát a szakító és megfogó szerkezetnek összes részei a (34 35 27) rugók hatása folytán ismét eredeti helyzetüket (4. ábra) foglalják el, és lehetővé teszik a következő szalagrész előretolását. A kiszedő tolattyú kikapcsolására szolgáló szerkezet a 2., 7. és 8. ábrákból vehető ki legjobban. Az (a) tolattyú a (45) áttöréssel bír, mely a tolattyú nyugalmi helyzeténél (2. ábra) a (47) bedobó nyílás folytatásában fekszik és a (48) pénzdarabot fölfogja. A pénzdarab ekkor az (50) csap körül forgatható (49) emeltyűnek szabad vége előtt fekszik, mely emeltyűvég rézsútosan elvágott (51) éllel bír. A tolattyún az (52) fok van kiképezve, mely, midőn az automatát