30410. lajstromszámú szabadalom • Automtata szalagszerűen összefüggő bélyegnek és más jegyeknek árúsítására

mozgása, például előremozgása) a leszakí­tást foganatosító főerőt szolgáltassa és egy másik, ugyanazon munkaforrás segélyével létesített mozgás (mellékmozgás, például visszamozgás) az előretolást foganatosító mellékerőt szolgáltassa. A találmány szerint tehát a leszakítás és előretolás két ellenkező irányú mozgás által létesíttetik, úgy hogy például a le­szakítás a szerkezeti részeknek előremoz­gása, a szalag előretolása pedig a szerke­zeti részek visszamozgása közben történik, vagy pedig fordítva. A munkaforrás felől működtetett szerke­zet e mellett több részből állhat, melyek egymáshoz képest relatív mozgásokat vé­geznek. A mozgatott részeknek a leszakító szerkezetre való hatása különböző módon történhetik és a két munkafolyamat kö­zötti időközök különbözők lehetnek. A le­szakítás és előre tolás például közvetlenül egymásután történhetik ugyanazon árúsí­tási művelet alatt vagy pedig hosszabb idő­közökben követhetik egymást, például ak­ként, hogy az egyik művelet, például a le­szakítás, az egyik árúsítási művelet közben, az előretolás pedig a másik árúsítási mű­velet közben történik, illetőleg fordítva, mi mellett az árúsítási művelet kezdeté­nek a pénzdarab bedobása tekintendő. Az összes műveletekhez szükséges erők vagy közvetlenül a munkaforrásból szár­mazhatnak, vagy pedig lehet az elrende­zést akként foganatosítani, hogy a munka­forrás az egyik műveletnél, például a le­szakításnál egy külön, közbeigtatott szer­kezetet feszít meg, mely aztán a másik műveletet, például a szalag előretolását fo­ganatosítja. Ezen esetben tehát az eredeti erő egy közbeiktatott szerkezetre vite­tik át. Az ily módon szerkesztett automatát elő­nyösen akként foganatosítjuk, hogy a le­szakító és az előretoló szerkezet közötti összeköttetés olyan legyen, hogy a lesza­kító szerkezet mozgása által, vagyis a le­szakítás közben, az előretoló szerkezet moz­gattassák, vagyis a szalag előretolassék. Ez például akként történhetik, hogy a le­szakító szerkezetnek visszamozgása közben az előretoló szerkezet közvetlenül előre mozogjon, vagy pedig megfeszíttessék, hogy aztán önműködő előremozgás czéljá­ból a kellő pillanatban kikapcsoltassék. Ezen kikapcsolás például a leszakító szer­kezet visszamozgásának végén ezen szerke­zet részei segélyével, vagy pedig a követ­kező árúsításnál a pénzdarab segélyével eszközölnető. Az ily módon szerkesztett készülék úgy óraművel, mint kézzel eszközölt működte­tésnél igen jelentékeny előnyökkel bír. Mindkét esetben a mozgatott részek által megtett utak teljesen kihasználtatnak. Minthogy az üres visszamozgások el vannak kerülve, az ily automata órájának lejárási ideje még egyszer akkora, mint más auto­matáknál. E mellett az erőszükséglet a sza­lagtolásnak csekély súrlódása következté­ben nem nagyobb, mint eddig, úgy hogy az óraműnek nem kell erősebbnek lennie, mint az eddigi készülékeknél, melyeknél a sza­lagnak hengerek stb. segélyével való előre­tolása aránylag nagy súrlódással jár. Ezenkívül az erőelosztás is igen előnyös. Az erő ugyanis fokozatosan erősbödik; eleinte, vagyis a szerkezetnek üres moz­gása közben, csekély, a leszakítás közben a maximumig növekszik, a leszakítás után pedig ismét gyöngül. Ez úgy a kézzel, mint az óraművel működtetett automatáknál igen előnyös. A vevő az automatának a műkö­dés végén bekövetkező könnyű járásáról azonnal fölismeri, hogy a leszakítás meg­történt és ennélfogva nem rángatja türel­metlenül és hiába a fogantyút. Óraművel fölszerelt automatáknál pedig azon előny észlelhető, hogy a csekély kezdeti ellenál­lás folytán a hajtó szerkezeteknek gyorsu­lása igen hamar következik be. Ezenkívül a mozgásátvitel is sokkal egy­szerűbb és biztosabb, mivel a leszakító és előretoló szerkezet a működés czéljából zárt mozgást végez, az egyik előre, a má­sik vissza mozog. A két szerkezet mozgásának ideje egy­mástól természetszerűleg van elválasztva az által, hogy az egyik működéstől a má-

Next

/
Oldalképek
Tartalom